Pünkösdkor Isten szabadságát ünnepeltük, töltekeztünk fel belőle. Az Szentháromság Isten tökéletesen nekünk adta magát, de nem kizárólagosan. A Lélek hívó szava, akár a világegyetem, még mindig tágul, mozgásban, kibontakozóban van. Vigyázó szemetek Ázsiára vessétek! Az elmúlt száz évben Dél-Koreában a keresztyén lakosság aránya egy százalékról negyven százalékra emelkedett. Hasonló folyamat játszódik le Kínában is, ami azt jelentheti, hogy ötven év múlva akár félmilliárd keresztyén él majd a hatalmas országban. És ez a folyamat már nem a nyugati keresztyénség „missziói eredménye", hanem önálló nemzeti egyházakról van szó. Dél-Korea ma már több misszionáriust, missziói és diakóniai programot küld a nyugati világba, mint amennyi érkezik hozzá. Milyen lesz majd, ha Ázsiában fog élni a legtöbb keresztyén a világon? Izgalmas, de nem újkeletű kérdés: „Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk." Apcsel 2,39

A kínai keresztyének távol vannak, de nem csak a szó földrajzi értelmében. Lélekben távolinak gondoljuk ezt a közösséget magunktól, pedig lehet, hogy Magyarországon betérve egy kínai étterembe, boltba hittestvérünkkel állunk szemben. Egy kínai reformátussal. Ezek Pünkösd dimenziói.

A kínai keresztyénség helyzetéről a skóciai zsinat kapcsán nemrég olvashattunk. A Magyarországon élő kínai reformátusokról keveset tudunk. A józsefvárosi gyülekezet többségét értelemszerűen a környéken dolgozó árusok, büfések, éttermesek adják, de vidékről is járnak fel az alkalmakra. Egyszerű emberekről van szó, a tolmácsunk többször panaszkodott, hogy olyan tájszólásban beszélnek, amit nem ért a kultúrkínai. A józsefvárosi kínaiak származási helye Vencsou (Csöcsiang tartomány). Erről a Sanghajtól délre található kelet-kínai tengerparti városról azt kell tudni, hogy állítólag ez Kína legelszántabb kereskedővárosa, innen rajzott ki a legtöbb ember, hogy meghódítsák a világot.  A várost nyolcmillió ember lakja, de ugyanennyi „ingázót" tartanak számon, akik innen rajzottak ki a világ számos országába és évente csak egyszer-kétszer térnek haza. De hazatérnek, ez jellemző a józsefvárosi keresztyénekre is.

A gyülekezet tagjainak többsége nem Magyarországon tért meg, hanem keresztyénként érkeztek hozzánk. A lelkészt is – aki most épp vizsgázik – Kínából hozzák magukkal. A közösség olyan erős, hogy a frissen érkezők elé küldöttséget küld a gyülekezet, úgyhogy tulajdonképpen ide, a templomba érkeznek a testvérek. A gyülekezet szervezése ugyanúgy
történik, mint az anyaországban, a kisméretű, házi gyülekezeteket részesítik előnyben kínai testvéreink. Ha egy közösség létszáma eléri a százötven főt, akkor „osztódni kell", új gyülekezetet kell létrehozni. Arról nincs adatunk, Magyarországon hány kínai keresztyén gyülekezet működik, de ha a fenti működési elvet nézzük, akkor csak Budapesten tucatnyi, a józsefvárosihoz hasonló közösségi alkalmat tarthatnak vasárnaponként. A filmben is megszólaló asszony büszkén számolt be a kínai ökumené sikeréről, tavaly karácsonykor együtt ünnepeltek egy másik budapesti gyülekezettel.

A gyülekezet életébe bekapcsolódva kifejezetten pozitív érzésekkel töltekezhettünk fel. A gyülekezet tagjain érződött, öltözködésükkel, a szeretetvendégségen feltálalt étellel megtisztelik a vasárnapot, de az is érezhető volt, hogy a hivalkodás is tilos az alkalmon. A Magyarországon élő  kínai keresztyének büszkék arra, hogy nagyon kevés dohányos van köztük, nem csapják be egymást és vevőiket, és hogy minden napszakban imádkoznak közösen és magukban is. Rövid látogatásunk során is ezt tapasztaltuk, a kínai keresztyének valóban a nagyon lelkesítő, őskeresztyén közösségi életmódot élik. A liturgia és az életvezetés kapcsán az imádság és az ének a legfontosabb számukra. Illetve az, hogy vannak, együtt lehetnek és hálát adhatnak ezért. Ez a felfokozottság értelemszerűen megkülönbözteti őket a magyar református közösségtől, de ne legyünk bizalmatlanok, a kínai reformátusok, bár semmit nem tudunk hitvallásaikról, valóban testvéreknek tekintenek minket, ragaszkodnak református identitásukhoz, amit jelez az is, hogy a gyülekezet előjárói szeretnék felvenni a hivatalos kapcsolatot a Magyarországi Református Egyházzal.

Kínai keresztyénnek lenni irigylésre méltóan izgalmas életforma! A film végén látható tizenéves kisfiú, Zheng Xuanya minden bizonnyal saját életében hatalmas változások szemtanúja lehet majd. Ahhoz a generációhoz tartozhat, aki a kínai keresztyénséget és ezzel együtt talán a világ keresztyénségét is egy új korszakba kísérheti. Tanúja lehet Isten szabadságának és kegyelmének, a Szentlélek erejének, ami által minden ellentétes szándék és érdek ellenére mégis változik a világ.

Pásztory Ádám