Hősök, mártírok, áldozatok és szentek
2019. november 05., keddMaróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökének Két ókori katonaszent című előadásával veszi kezdetét a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hősök, mártírok, áldozatok és szentek az antikvitástól a modernitásig – Hol húzódnak a történelmi értelmezések határai? elnevezésű történettudományi konferenciája november 7-én, csütörtökön.
Korunk globalizációs civilizációjában is sok szó esik hősökről, mártírokról, áldozatokról és szentekről. E kategóriák időtől és tértől függetlenül az emberiség hajnala óta minden civilizációban, azok jellegének megfeleltetetten, jelen vannak. Amit az európai kultúra erről vall: leginkább római örökség, görög gyökerekkel. Sajátos, hogy Achilleus, Hektór, Mucius Scaevola, Horatius Cocles vagy Nagy Sándor a magyarság körében is évszázadokig olyan történelmi alakok voltak, akik ott álltak Hunyadi János, Dobó István, Zrínyi Miklós vagy Bem apó elképzelt Pantheonja mögött. A szentté avatott magyar királyok és királylányok pedig örökre szólóan bevitték a magyar nevet az egyetemes keresztyénség életébe. A Magyar Királyság sohasem akart mártír lenni, de a 16. században az lett. Elsősorban nem bűnei, hanem az oszmánok hatalmi túlsúlya miatt. Tény azonban, hogy a mártíromság váteszétől azóta sem tudunk megszabadulni: történelmi nagyjaink többnyire olyan hősök, akik mártírok is lehetnének; s olyan mártírok, akik egyben hősök is. Áldozati korszakunk azonban markánsan XX. századi: nem csak népünk fiai és leányai lettek martalékok, miként az évszázadokon át ez rendre megesett, hanem államtestünk, nyelvünk és kultúránk is. A mai idők új eszményképek megragadását teszik lehetővé a 21. évszázadban. Kérdés, hogy ezzel akarunk-e és tudunk-e élni. A konferencia ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A konferencián huszonnégy előadás hangzik el a hősiességről, a mártíromságról, valamint a történelem áldozatairól és szentjeiről. Az ülésszakot Zsengellér József, a KRE rektora nyitja meg. A bevezető előadást Maróth Miklós akadémikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke tartja. Az előadók többsége a KRE Történettudományi Intézetének oktatója, de a konferencián előadást vállalt többek közt Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora és Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a KRE Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense is.
Időpont: 2019. november 7-8.
Helyszín: 1146 Budapest, Dózsa György út 25-27.
A konferencia részletes programja jobbra, a letöltések között található.
Olvasta már?
-
Ideje a megújulásnak
Vizuális, technikai és tartalmi szempontból is megújul egyházunk hivatalos honlapja. Az új Reformatus.hu-n már hosszú ideje dolgoztunk, annak elindításával is szeretnénk megkönnyíteni a járvány miatt az online térbe szorult egyházi életet: gyülekezeti tagjaink, közösségeink, intézményeink lelki épülését, tájékozódását, szolgálatát.
-
Istentiszteleti ajánlások a krízishelyzetben
A kommunikációs eszközökkel közvetített istentiszteletekhez, a húsvéti úrvacsorás alkalmakhoz és a temetésekhez ajánl istentiszteleti rendeket egyházunk Elnökségi Tanácsa.
-
Betörtek a debreceni Nagytemplomba
Egy harminc éves férfi imádkozni ment a bezárt Debreceni Református Nagytemplomba, majd rongálni kezdett március 30-án, a késő délutáni órákban.
-
Kezdődik a beíratási időszak óvodáinkban
A koronavírus-járvány miatt elektronikus úton elküldött szándéknyilatkozattal is beírathatjuk gyermekeinket a református óvodákba. A jelentkezési időszak április másodikán kezdődik.
-
Térjünk végre észhez!
Felborult az egyház megszokott életritmusa is a koronavírus járvány miatt. Fekete Károly tiszántúli püspök úgy véli, hogy a „maradj otthon!" jelszó tiszteletben tartása mindannyiunk érdeke, ezért bármennyire fájó, de szüneteltetik a személyes találkozásokat igénylő csoportos alkalmakat, istentiszteleteket.