Az alig több mint két napos hollandiai tartózkodása alatt a püspök nyolc hivatalos programon vett részt. Látogatása kezdetén Fekete Károly Hágában találkozott Kocsis Andrással, Magyarország hollandiai nagykövetével. A megbeszélésen jelen volt Danku Péter hágai magyar konzul is.

A tiszántúli püspök Hágában és Utrechtben tájékozódó megbeszéléseket folytatott Hollandiában szolgálatot végző magyar református lelkészekkel, akiktől a hollandiai magyar református diaszpóra körében végzett egyházi szolgálat aktuális feladatairól és kihívásairól kapott részletes tájékoztatást. 

Fekete Károly Amszterdamban találkozott Stefan Paas egyetemi tanárral, az amszterdami Szabad Egyetem és a kampeni Teológiai Egyetem professzorával. A nemzetközi hírű teológiai tanárral, aki a gyülekezeti revitalizáció és az új gyülekezetek alapításával kapcsolatos teológiai kérdések elismert református szakértője, a püspök a magyarországi református gyülekezetalapítási kezdeményezésekről és a gyülekezetek lelki életének megújulása érdekében tett erőfeszítésekről cserélt eszmét. Fekete Károly magyarországi látogatásra hívta meg az amszterdami professzort.

A hivatalos találkozók sorába illeszkedett Fekete Károly tárgyalása Roel Kuiper professzorral, a kampeni Teológiai Egyetem rektorával, a holland parlament felsőházi tagjával. A megbeszélésen jelen volt még Jan de Jong, az egyetem vezetői kollégiumának tagja, Jos Colijn nemzetközi igazgató és Gonda László ökumenikus referens.  A beszélgetés során a püspök és a rektor megemlékezett a kampeni Teológiai Egytetem és Debrecen évszázados kapcsolatairól és kifejezték reménységüket, hogy a kapcsolatok tovább erősödnek a jövőben, melynek jó alapját képezi a debreceni és a kampeni hittudományi egyetemek között meglévő Erasmus-együttműködés.

Fekete Károly meglátogatta a magyar és holland reformátusság kapcsolatainak egyes hollandiai emlékhelyeit is. Koszorút helyezett el Daniel Bernardus (1676-1761) emléktáblájánál az utrechti Geertekerk templomban, kifejezve, hogy a magyar reformátusság hálásan emlékezik az utrechti magyar református egyetemistáknak több mint 250 éve ösztöndíjat biztosító Stipendium Bernardinum alapítójára. A püspöklátogatást tett az Utrechti Egyetem főépületében is, ahol megtekintette a magyar peregrinus diákok emléktábláját, mely a debreceni Nagytemplomot és az utrechti Dómot ábrázolja. Fekete Károly megkoszorúzta a magyar protestáns gályarab prédikátorokat 1676-ban kiszabadító Michiel de Ruyter holland admirális sírját is, az amszterdami Újtemplomban.

Fekete Károly püspök látogatásának központi eseménye az a konferencia volt, melyre 2017 június 22-én került sor Kampenben „Közös örökségünk. A holland-magyar református kapcsolatok évszázadai – megemlékezés a reformáció 500. évfordulóján” címmel. A konferenciát Magyarország hollandiai nagykövetsége és a kampeni Teológiai Egyetem közösen szervezte. A konferencia volt a reformáció 500. évfordulójáról történő magyar állami megemlékezés hivatalos hollandiai eseménye.  A szimpózium előkészítésében kiemelt szerepet vállalt Jos Colijn holland református lelkész, a kampeni Teológiai Egyetem tanára és Danku Péter hágai magyar konzul. 

A konferenciát Roel Kuiper professzor, a kampeni Teológiai Egyetem rektora nyitotta meg, aki beszédében méltatta az évszázados holland-magyar református kapcsolatok jelentőségét. Kocsis András hágai magyar nagykövet ünnepi beszédében kiemelte, hogy a reformáció nem csak vallási megújulást jelentett, hanem alapjaiban formálta át az európai és a nyugati kultúrát és a gazdasági életet is, és a reformáció közös öröksége évszázadok óta fontos részét képezi a magyar-holland kapcsolatoknak. A 46. zsoltárt idézve rámutatott, hogy Európa jövőjét ma is azokhoz az értékekhez történő visszatérés jelenti, melyek a nyugati kultúra zsidó-keresztyén gyökereiből fakadnak.

A konferenciát köszöntötte Farkas Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszteri kabinetfőnöke, aki felszólalásában a reformáció értékeinek a fiatalok felé való közvetítése fontosságát emelte ki.  Elmondta, hogy a magyar állam az egyházi iskolarendszer és szociális ellátórendszer támogatásával tudja segíteni az értékőrzés folyamatát, ám az egyházak azok, melyek, a reformáció örökségének szellemében, folyamatosan megújulva, képesek a keresztyén hit értékrendszerét átadni a jövő generációnak.  Hafenscher Károly evangélikus lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának  a Reformáció Emlékbizottság munkájáért felelős miniszteri biztosa köszöntésében ismertette a magyar állami emlékbizottság munkáját és kiemelte, hogy Magyarország kormánya elkötelezett azok mellett az értékek mellett, melyeket a reformáció képviselt és melyek hatása túlmutat az egyházi élet keretein. George Harinck egyetemi tanár, a kampeni Teológiai Egyetem és az amszterdami Szabad Egyetem egyháztörténész professzora a hollandiai neokálvinizmus és a magyar történelmi kálvinizmus kapcsolatáról tartott érdekes előadást, különösen is kiemelve az egykori budapesti dogmatika-professzor, Sebestyén Jenő munkásságát. Az egyháztörténész sürgette a XX. századi holland-magyar egyházi kapcsolatok dokumentálásának és történeti kutatásának folytatását. Jeff Fountain, a brüsszeli Schuman Európai Tanulmányok Központja munkatársa előadásában arról beszélt, hogy a holland és a magyar protestantizmus sajátos értékrendszerével és közéleti nyitottságával ma is fontos szerepet játszhat Európa szellemi-lelki megújításában.

Fekete Károly püspök előadásában áttekintette a magyar-holland református kapcsolatrendszer legfontosabb területeit.  Felidézte de Ruyter Mihály holland admirális a magyar protestáns gályarab prédikátorokat kiszabadító tettét, a magyar teológusok évszázadok óta tartó hollandiai „egyetemjárását”, a magyar gyermekek hollandiai megsegítését a világháborúk idején (az ún. „gyermekvonat-akciókat”), a magyar menekültek hollandiai befogadását az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, valamint azt a széleskörű – legális és féllegális – segélyezési munkát, melyet holland református gyülekezetek folytattak a rendszerváltás előtt Magyarországon és az egész Kárpát-medencében. A püspök a magyar reformátusság nevében megköszönte a hollandiai református közösségeknek ezt az évszázadok óta tartó és jelenleg is számos testvérgyülekezeti kapcsolatban és támogatási formában tovább élő testvéri szolidaritást. Az utrechti magyar peregrinációs emléktábla feliratára  - „Sanguinae Christi conglutinati sumus”  - utalva hangsúlyozta, hogy a magyar és a holland reformátusság kapcsolatának alapja a Krisztusban való közösségünk. „Ennek a kapcsolatnak van jövője” – zárta beszédét a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, és áldást kívánt a magyar-holland reformátusság kapcsolatának tovább épülésére.

Fotók: Danku Péter

forrás: ttre.hu