„Teológiai oldalról közelítve a református gondolkodásnak kezdetektől fogva része volt a közéleti felelősség. A keresztyén ember hitének, vallásosságának nem csak vasárnap a templomban van szerepe, ki kell ezeket vinni a hétköznapokba” – véli Szűcs Ferenc református teológus. A Károli Gáspár Református Egyetem emeritus professzora a keresztyéndemokrácia mibenlétéről, létjogosultságáról és jellemzőiről beszélgetett a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján Lánczi Tamással és Farkas Örssel.

Szűcs Ferenc szerint tehát nem kérdés, hogy létezik és létjogosultsága is van a keresztyéndemokráciának, az már sokkal inkább, hogy kinek a keresztyéndemokráciája példaértékű, és milyen a magyar, illetve a nyugat-európai verzió. A beszélgetőpartnerek a kifejezés mindkét elemét, a kereszténységet és a demokráciát külön-külön, és összefüggésében is vizsgálták. A továbbiakban csupán néhány gondolatot emelünk ki beszélgetésükből. Tekintse meg a teljes beszélgetést! 

Lánczi Tamás véleménye szerint a Nyugat-Európában zajló szekularizációs folyamatok azt eredményezték, hogy ma már nehéz megmondani, hogy mit jelent az ott élő emberek számára a hit: „Nyugat-Európában ma már ott tartanak, hogy az egyházakat nehéz megkülönböztetni a civil szervezetektől. Nehéz megmondani, hogy a nyugati világ mitől keresztyén, ráadásul az ottani keresztyénség védekező pozícióban van.” Nem úgy Magyarországon, ahol az igazgató szerint javul a helyzet.

Szűcs Ferenc professzor egyetértve az igazgatóval hozzátette: „A kommunizmus elzártságából szemlélve kialakult Magyarországon egyfajta illúziónk a nyugat hitével, keresztyénségével kapcsolatban. Csalódnunk kellett aztán, amikor szembesültünk azzal, hogy a valóság mennyire eltér ettől az illúziótól – többek között például, hogy az Európai Unió alkotmányában még csak említés szintjén sem szerepelnek a keresztyén gyökerek. Ez a csalódás viszont azt eredményezte, hogy megpróbáljuk végiggondolni, a nyugat helyett is, hogy mit jelent Európa keresztyén öröksége. Mi az, amit mindenképp meg kell tartanunk – hiszen elveszítése beláthatatlan következményekkel járna – és mi az, ami ésszerű keretek között változtatható.”

Arra a kérdésre, hogy megpróbálják-e szembefordítani a keresztyénséget önmagával, és ha igen, hogy lehet ez ellen védekezni, Szűcs Ferenc kifejtette: „a meggyöngült identitású európai keresztyénség jelenleg egy erős önképpel rendelkező ideológiarendszerrel találkozik. A szekularizáció és a keresztyénség helyzete eddig nem volt húsbavágó, hamarosan azonban létkérdés lesz.” Megoldásként a professzor az iskolák megerősítését, szellemi műhellyé fejlesztését javasolta. Mint elmondta: „Ha nem juttatjuk el gyermekeinket az értelem nagykorúságáig, ha nem segítjük az identitásuk kialakulását, megerősödését, mindössze szélmalomharcot vívhatunk majd a jövőben. Egy közösség ugyanis akkor él, ha vannak, akik éltetik. Ezen a területen még akad teendő.”

Szűcs Péter, fotó: Szarvas László

A videót a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány munkatársai készítették.