Mátyásföld a XIX. század végén kialakult, családi házas városrész. A település több évtizeden át Cinkotához tartozott, 1933. január elsejétől vált önálló nagyközséggé, majd 1950-től Budapest XVI. kerületének a része lett.

Az itt élő protestánsok 1930-ban megalakították a Mátyásföldi Protestáns Egyesületet, mely szervezeti szabályzatában az alábbi célokat tűzte ki:

1. A mátyásföldi protestáns egyházközség megalakulásának előkészítése.
2. A vallásosságnak, evangéliumi erkölcsnek, hazafiságnak és a felebaráti szeretetnek ápolása.
3. Mátyásföldön templom és paplak építése.
Az egyesület több éves gyűjtéssel elérte, hogy a mátyásföldi protestáns templom felépítése realitássá válhatott, 1936-ban már rendelkezésre állt a megfelelő terület az építkezéshez.

A sikeresen munkálkodó egyesület munkáját belső feszültségek törték meg, ezért a Mátyásföldi Protestáns Egyesületet 1936 decemberében feloszlatták. E döntés hátterében az állt, hogy nem sikerült megegyezniük az építendő templom szakrális terének kialakításáról. A reformátusok ellenezték az állandó oltár létesítését, az evangélikusok pedig nem voltak hajlandók lemondani erről az igényükről. A költségekre már összegyűlt összeget arányosan elosztották, és azt mindkét protestáns felekezet saját mátyásföldi templomának építésére használta. Hazánkban az ország nyugati részén több városban, többek között Sümegen, és Tapolcán épültek az 1930-as években közös evangélikus-református templomok, ahol a szakrális teret egymás igényeit figyelembe véve alakították ki.

Mátyásföldön 1937. január 1-vel jött létre a Mátyásföldi Református Fiókegyházközség a Rákosszentmihály-Sashalmi Református Egyházközség részeként. Anyaegyházközségként 1946-ban alakult meg az Árpádföld – Cinkota – Mátyásföldi Református Egyházközség.

Mátyásföldön 1937 őszén indul a református templom építése Csaba Rezső (1903-1955) építész tervei alapján, s két év alatt készült el.
Az épület, a Csaba Rezső által tervezett többi budapesti református templomhoz hasonlóan egyesíti magában a modern építészeti törekvéseket az erdélyi templomépítészet hagyományaival.

A főhomlokzat és a főbejárat a Baross utcai oldalra néz, a bejárat nyílását terméskőből faragták, a főhomlokzat keskeny, félköríves lezárású ablakai orgonasípszerűen helyezkednek el. A harangtorony a Baross utca és a Kalitka utcai (eredeti nevén Gyár utca) sarokrészen magasodik. A torony teste díszítés nélküli hasáb.

A templomot 1939. október 1-én szentelte fel Ravasz László, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke.

Millisits Máté

A fényképek a Budapest-Mátyásföldi Református Egyházközség tulajdonát képezik.