Gerenday Antal 1818-ban született Dömsödön, mélyen hívő református családba. Ifjú korában különböző profilú kereskedőházak alkalmazásában állt, ahol kitanulhatta a kereskedelem „fortélyait". 1847-ben megvásárolta a Pesten élő osztrák Karl Jakobsohn ácsmester teljes sírkőkészletét, valamint a sírkő-kereskedelemhez való jogát.

Gerenday pesti kőfaragó műhelye az 1850-évektől a XIX. század végéig fokozatosan az ország legjelentősebb síremlékeket készítő vállalkozásává vált. A „Gerenday-féle sírkőgyár" gazdasági megerősödését segítette, hogy a nyersanyagbeszerzés gazdaságossá tétele céljából, az Észak-Dunántúlon fekvő Piszke község (napjainkba Lábatlan város része) környékén több kőbányát is vásárolt, vagy bérelt. Megvett egy olyan főút melletti épületegyüttest, amelyet addig vendégfogadóként és lóváltó-helyként használtak. Ezt az ingatlant teljes mértékben átalakítatta, a fogadóból irodákat, a gazdasági épületekből kőfaragóműhelyeket rendezett be. A vállakozás első szimbolikus értékkel bíró megrendelése a szózat költőjének, az 1855-ben elhunyt Vörösmarty Mihály síremlékének elkészítése volt, amely a Fiumei úti temetőben található. A sírkertbe ezt követően a „Gerenday-féle sírkőgyár" -ból még számos XIX. századi művészünk funerális emléke került, többek között idősebb Lendvay Mártoné és Laborfalvi Rózáé.

A sírkőgyár első ismert hirdetése

 

"árul syenit, granit, carrai, tyroli, sziléziai és több bel és külföldi márványfajokból valamint terméskövekből álló darabokat 80 forinttól 300 forintig. Továbbá készít a legjutányosabb árak mellett építkezési munkálatokat, mauzóleumokat, kápolnákat, kálváriákat, szent-szobrokat, mezei- és templomkereszteket, keresztelő-medenczéket, czímereket, sírbolt födélzeteket, sírszerkezeteket vasrácsozattal vagy anélkül..."

Gerenday Antal egész életében fontosnak tartotta, hogy sikeres vállalkozóként anyagilag is támogassa a magyar reformátusság több fontos ügyét. A Dunamelléki Református Egyházkerület részére 1861-ben a Ráday Könyvtár megvásárlásában nyújtott segítséget. Ambrus bátyjával együtt hozta létre a „Gerenday-féle ösztöndíj alapítványt", amely a pesti református teológiai akadémia vidéki származású hallgatóit segítette, hogy a fővárosban megfelelő szálláshoz és ellátáshoz juthassanak.
Több egyházi tisztséget is vállalt, a Pesti Református Egyházközség presbitere, a Lábatlani Református Egyházközség tiszteletbeli főgondnoka volt.

Gerenday Antal nyarait gyakran töltötte családjával a Duna partján fekvő római katolikus lakosságú Piszkén, református hitét a szomszédos településen, Lábatlanon tudta gyakorolni, így az évek során jó baráti kapcsolatot épített ki a lábatlani reformátusokkal, akik segítőkészségét megtapasztalhatták a református iskola helyreállításakor, amely 1864. augusztus 8-án a falu nagy részét érintő tűzvészben jelentősen károsodott, vagy a templom átépítésének idején is.

Gerenday Antal 125 éve, 1887. augusztus 7-én hunyt el Piszkén, haláláról a Vasárnapi Ujság 1887. augusztus 14-én megjelent száma, ezekkel a szavakkal tudósított: "Gerenday Antal, márványmű-gyáros, kinek a műipar terén annyi érdeme volt s kinek gyárából került ki, a legtöbb síremlék az ország távol részeiben is. Évekig birta a primási uradalmak márványbányáit, szorgalom, művészi izlés voltak ama tulajdonságai, melyek széles körben tisztelt és becsült nevet szereztek neki. A jeleseink sirján emelkedő márvány-emlékek nagy része az Ő alkotása és több nagyobb szabású műve őrzi meg az ő emlékét is. Piszkén, 69 éves korában hunyt el. "

A sírkőgyárat Gerenday Antal halála után fia, Gerenday Béla vezette. Számos megrendelést kapott, többek között itt készítették Szász Károly és Baksay Sándor református püspökök síremlékét is. A funerális alkotások mellett sok Kossuth-szobrot faragtak, és a protestáns gályarabok debreceni emlékművé is sírkőgyárukból került ki.
Gerenday Béla édesapja emlékére a lábatlani református templom 1894-ben történt felújítása alkalmával egy szépen faragott keresztelő kutat ajándékozott.

Gerenday Antalra és a Gerenday-családra Lábatlanon a piszkei városrészben található Gerenday Közösségi Ház emlékezik, amelyet a család egykori épületegyütteséből alakítottak ki. A közösségi házban az előadó- és kiállítótermek mellett külön Gerenday-emlékszoba is található, amelyben megtekinthetőek a Gerendayak eredeti bútorai és festményei is.

Millisits Máté