Mintegy 10-12 millió roma él szerte Európában, akik jellemzően a kontinens legszegényebb és társadalmilag leghátrányosabb helyzetű emberei közé tartoznak. Nap mint nap szembesülnek a diszkriminációval és gyakorta meg vannak fosztva az alapvető oktatástól, lakhatástól és egészségügyi ellátástól.

Siralmas életkörülményeik a cigányellenesség hosszú történetének következményei. A cigányokat évszázadokig rabszolgasorsban tartották, kínozták, sőt meggyilkolták, családjaikat elszakították egymástól. Törvényes üldöztetést szenvedtek, a társadalmi szegregáció áldozataiként az alapvető jogokat is megtagadták tőlük. A roma kisebbségek mindennek ellenére fennmaradtak és megőrizték kultúrájukat. Az előítélek leküzdésén fáradozva tisztában vagyunk azzal, hogy mindnyájunknak, cigányoknak és nem cigányoknak egyaránt, késznek kell lennünk az értelmes párbeszédre, ami segít abban, hogy félelmeinket legyőzzük és a roma identitást tiszteletben tartó társadalmi integrációt előmozdítsuk.

A nemzetköz romanap kapcsán a CEC és a CCEE főtitkárai arra szólítják fel az egyházakat, hogy tegyenek erőfeszítéseket a sebek begyógyítására és a megbékélés munkálására.

„Arra bátorítjuk az európai keresztyén közösségeket, hogy továbbra is támogassák a romák jólétét és aktívan tegyenek a gyűlöletbeszéd és társadalmi kirekesztés ellen. Utunkat közösen kell járnunk. Arra szólítunk fel mindenkit, hogy fogadja be a társadalom peremére száműzött embereket és tartsa tiszteletben méltóságukat, mint Isten ajándékát. A cigányok pedig, sajátos hagyományaikkal, hitükkel és kultúrájukkal, arra hívattak, hogy értékeikkel felelős állampolgárokként gazdagítsák az európai társadalmakat.

A roma emberek évszázadok óta osztoznak a közös európai identitásban és a politikai, kulturális, illetve vallási határokon átívelő szabad mozgás iránti elkötelezettségben. Az őshonos európai nemzetek közé tartoznak ugyan, a tisztelet és megbecsülés tekintetében mégsem bizonyulnak egyenrangúnak. Több mint 600 évvel azután, hogy Európába bevándoroltak, befogadásuk még mindig nem teljes. Az a tény, hogy a cigányok életkörülményeit a folyamatos diszkrimináció, sőt üldöztetés határozza meg, az európai országok szégyene. El kell ismernünk valós helyzetüket, mindazt, amit az évszázadok során, a holokauszt idején vagy éppen napjainkban elszenvedtek, és vállalnunk kell a felelősségünket mindezért.

A cigány emberek és családok jelenlegi bonyolult helyzetéből alapvetően a tanulás, munka és hit jelentenek kiutat. Az ő befogadásuk a közös európai értékek, az emberek, áruk és gondolatok Európán belüli szabad mozgása melletti elkötelezettségünk szükségszerű bizonyítéka.

Külügyi Iroda

Forrás: www.ceceurope.org