„…erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek…” (ApCsel 1,8)

Ünneplő Gyülekezet! Kedves Testvéreink!

Amikor ezen az ünnepen újra megszólal a pünkösdi ígéret, akkor arra akar figyelmeztetni Isten, hogy a ránk következő ünneptől azt várjuk, amit az valóban hozni akar. Az Isten Igéje elénk jön, hogy megelőzze hamis váradalmainkat, téves elképzeléseinket.

Jézus Krisztus utolsó földi mondata nem arról beszél, hogy hogyan jön el a Lélek, mik lesznek a külső jelei és milyen körülmények között robban bele ennek a világnak az életébe pünkösdkor, hanem arról beszél, hogy miért, milyen céllal fog jönni. A cél az első tanítványok és a mindenkoriak esetében is az, hogy kapjanak erőt. Igenis, sok erő kellett ahhoz a tizenkettőnek, hogy le tudjanak mondani az álomországról, és megértsék, hogy az Isten országa hasonlíthatatlanul más, mint az emberi elképzelések. Erő kellett ahhoz, hogy elfogadják Krisztus akaratát, amely szerint a megváltás nem lokális helyreállítás, apró helyi ügyecske, hanem kozmikus, világméretű valóság. Erő kellett elfogadni azt is, hogy nem a tanítványi ítélkezésen lesz továbbra sem a hangsúly, hanem az Isten végtelen kegyelmén.

A Lélek eljövetelének szándéka ma sem kevesebb: jön, hogy erőt kapjunk! Ezt nem lehet kikövetelni, tisztességtelen úton hozzájutni – csak kapni lehet. A meglepő az emberi gondolkodás számára az, hogy nem az a kérdés: adja-e Isten, hanem az, hogy elfogadjuk-e. Isten odahelyezi az ember keze ügyébe a Lélek erejét, de az sokszor visszautasításra talál. Ezért a Lélek nélküli ürességbe odatolakszanak más erők: világgyötrő, embert megpróbáló erők. Mennyi kiismerhetetlen erő tolakszik felénk, és próbál döntő erő lenni. Erőfölények nyomasztásában élünk: gazdasági, politikai, izom- és hadi erő gyakorol ránk nyomást. Urunk olyan erőt kínál, amely nemcsak felülmúlja a példának felsoroltakat, hanem össze sem hasonlítható azokkal, mert abban teremtő, megváltó és újjáteremtő erő van. Ez az erő költözhet belénk is, ennek nyílhatunk meg.

Amennyire igaz az, hogy ma az erő világában élünk, annyira igaz az is, hogy a nagy erőtömbökkel szemben korunk gyengesége, elesettsége, erőtlensége is nyilvánvaló. Az erők és az erőszakosságok világában mégis erőválságban élünk.

Ebben a gyenge világban kínálja Isten a maga áldó erőit. Ő biztat minket erőfogadásra, és ő akar alkalmassá tenni ezek továbbadására bennünket is. Fogadjuk várakozással a Szentlélek erejét, és legyünk az ő tanúi ez által az erő által!

Áldott ünnepet kíván 2016 pünkösdjén

a Generális Konvent Elnöksége