Az első egységes lelkészképesítési eljárásraharminckilencen jelentkeztek, legtöbben a Pápai Református Teológiai Akadémiáról és a Károli Gáspár Református Egyetemről.

Két nap alatt, visszalépések és az írásbeli dolgozatok elégtelen minősítése miatt, végül harminchárman tesznek vizsgát. Szeptember 20-án tizennyolcan, míg 21-én tizenöten járulnak az Egységesített Lelkésztovábbképző Bizottsága elé, amelynek tagjai bizottsági elnökből, egyházkerületi képviselőkből, valamint a négy református teológiai intézmény szakoktatóiból kerültek ki.

A vizsga két részből, szóbeliből és írásbeliből áll. A jelöltnek az írásbeli részben választott textus alapján egy házasságkötési és egy temetési igehirdetést, valamint 6 hetes, ünneptelen félévre szóló gyülekezeti katechetikai/vallásórai munkatervet kell benyújtania és ismertetnie azt a Bizottság előtt.

A lelkészképesítő vizsga résztvevői az eredmények kihirdetésekor

A szóbeli vizsga az „egyház és társadalom” téma előre meghatározott témaköreiből áll. Ennek célja, hogy a Bizottság meggyőződjön a jelölt elfogadható tájékozottságáról a legfontosabb kurrens társadalmi, közéleti, szociáletikai és egyházi kérdésekben.

Az eredmények ismertetésére a vizsganapok végén kerül sor. A sikeres vizsgáról a lelkészjelöltek igazolást kapnak, majd lelkészszentelésre kerül sor. Az okleveleket az egyházkerületek a lelkészszentelő közgyűlésén adják majd át.

A vizsga egyelőre csak Magyarországon egységes, de cél, hogy az idei tapasztalatok összegzése, kiértékelése és további tárgyalások után az egész Kárpát-medencére, a Magyar Református Egyház teljes területére kiterjeszthető legyen az egységesített lelkészképesítő eljárás.

Kováts Annamária, fotó: Kalocsai Richárd