A rendezvényre, amelyen a fogvatartottakkal több börtönlelkész, a börtönmisszióban résztvevő felekezetek részéről 23 lelkész és missziói munkatárs, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának a képviselői vettek részt, az intézet étkezdéjében került sor.

A Cigány Himnusz (Zöld az erdő...) beás, oláh, majd magyar nyelvű éneklésével kezdődött az alkalom. Utolsó mondatát („Megátkoztál, meg is vertél, örök csavargóvá tettél.") felülírták a fogvatartottak, és „Megáldottál, megváltottál, Országodba befogadtál" szöveggel énekelték.

Szénási Jonathan Sándor intézeti lelkipásztor a Bibliaolvasó Kalauz napi olvasmányával köszöntötte az egybegyűlt fogvatartottakat: „Először hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért..." (Róma 1, 8.), majd a vendégek felekezeti sokszínűségére utalva felemlítette az Ökumenikus Tanulmányi Központ Örömhír a cigányoknak is című füzetét, amelyben különböző felekezetű munkatársak írnak cigánymissziós szolgálatukról. A tanulmányi füzet és az imanap is egy lehetőség arra, hogy megismerjük egymás eddigi szolgálatát, és a jövőben számítsunk és építsünk egymásra.

Taps a börtönben

A fogvatartottak énekei után Szeidl Tamás alezredes, parancsnokhelyettes köszöntötte a vendégeket. Röviden beszámolt az intézetben folyó felzárkóztató programokról, az általános iskola befejezését lehetővé tevő iskolai oktatásról, a szakmát adó OKJ-s képzésekről. Elmondta, hogy az intézet figyel a különböző etnikai hátterű fogvatartottakra, és lehetővé teszi „öntevékeny kulturális csoport" keretében a nemzetiségi hagyományok ápolását. Kiemelte a börtönlelkészi szolgálat fontosságát, és köszönetet mondott a bejáró missziók szolgálatáért, ami a szabadulók re-integrációjában is komoly segítséget jelent.

A Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságot képviselő Kissné Oláh Anita lovári nyelven köszöntötte az egybegyűlteket, nagy tapsot váltva ki a lovári anyanyelvű fogvatartottak részéről.

Tarr Zoltán zsinati tanácsos köszöntőjében elmondta, hogy az Amerikai Presbiteriánus Egyház kezdeményezése volt, hogy a Cigány Kultúra Világnapjához kapcsolódva imahetet kellene tartani. Kezdeményezésükhöz csatlakozott a Magyar Református Egyház, és így nálunk is egy héten át sokfele hangzanak fel az imádságok. A cigány imanapot tavaly tartották meg először börtönben is, a pálhalmai intézetben. A zsinati tanácsos megköszönte a baracskai intézetnek az együttműködési készséget, hogy idén itt imádkozhatunk együtt.

Segíteni annak, aki változni akar

A köszöntések után az Agapé Gyülekezet gyöngyösoroszi cigánygyülekezetének tagjai énekeltek. Az énekek között Csemer József tett bizonyságot 21 évvel ezelőtti megtéréséről, és hitben járásáról.

Steinbach József püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke a Filippi 4, 6-7. alapján az imádság fontosságáról, az aggodalomról, a könyörgésről, a hálaadásról, és Isten békességéről beszélt.

Igeszolgálata után Tarr Zoltán zsinati tanácsos vetítette le a hazai cigányság életét bemutató prezentációt. A vetítéssel párhuzamosan magyar, beás, oláh és romungró fogvatartottak olvasták fel a Szentírásból a kijelölt lectiókat és az imádságokat.

Kissné Oláh Anita elmondta, hogy mélyen megérintették az imádságok. Valóban szükség van Isten előtti elcsendesedésre, hogy felismerjük Isten előtti felelősségünket. Az egymás iránti felelősségről szólnak azok a felzárkóztatási programok, amelyek szeretnék kedvezőbb helyzetbe hozni a hátrányos helyzetben levőket. De ott kell legyen mindegyikünkben az önmagunk iránt érzett felelősség is, mert csak azon lehet segíteni, aki érez felelősséget önmaga iránt, és maga is akar változni, és változtatni helyzetén.

Magyarné Balogh Erzsébet, a Református Missziói Központ lelkész-igazgatója a Miatyánk (Máté 6, 9-13.) felolvasása után az imádkozó és imádkozni tanító Jézusról beszélt. Arról a Jézusról, aki most is imádkozik értünk, magyarokért és cigányokért egyaránt; és tanít bennünket imádkozni, egymásért is.

A csatkai Mária-kultusz

Zárszavában a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát képviselő Benedek Ede elmondta, hogy nagy öröm volt itt lenni: a büntetés-végrehajtási intézetnek és az egyházaknak olyan együttműködését látni, a magyaroknak és cigányoknak olyan kölcsönös megértését tapasztalni, ami példát mutathat másoknak is.

A hozzászólások után újra az Agapé Gyülekezet gyöngyösoroszi cigánygyülekezetének tagjai énekeltek. Az énekek között előbb Baranyi Albert tett bizonyságot 18 évvel ezelőtti megtéréséről, majd Makula Zsolt mondta el, hogy bűncselekményei miatt külföldre menekült, hogy ne tudják elfogni. Spanyolországban megtért, és megtérése után haza jött, hogy jelentkezzen büntetése letöltésére. Hálás Istennek, hogy ebben a börtönben élő közössége lehetett más megtért hívőkkel, és most, szabadulása után visszatérhetett, hogy ezen az imanapon bizonyságot tegyen.

Az alkalom végén áldást mondott:

Dr. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, Agyagási István esperes, a Dunamelléki Református Egyházkerület képviselője, Bencze András esperes, a Nyugati Evangélikus Egyházkerület képviselője, Pásztor Jánosné a Nőszövetség képviseletében, Dani Eszter a református cigánymissziós lelkészek nevében, Tornyai Gábor a római katolikus börtönlelkészek nevében, L. Molnár István a református börtönlelkészek nevében

Az áldások után a vendégek és a fogvatartottak átvonultak a kápolnába, ahol Landauer Attila cigánymissziós referens és Tornyai Gábor plébános nyitotta meg az intézeti lelkipásztor képeiből összeállított kiállítást. (Szénási Jonathan Sándor kezdeményezésére már nyolc éven vehettek részt baracskai fogvatartottak a csatkai búcsún. Ezeken az alkalmakon készítette a részben a zarándoklatot, részben a zarándokokat bemutató képeket a lelkipásztor.)

Landauer Attila sajnálkozását fejezte ki, hogy Székely János cigánypasztorációs püspök úr erdélyi hivatalos útja miatt nem lehet itt, hogy a kiállítást megnyissa. Elmondta, hogy az idei esztendő Csatka szempontjából különleges jelentőségű: idén 150 éve volt az a Mária-jelenés, amely a csatkai völgyet kegyhellyé tette. Utána a cigányságnak a csatkai kegyhely iránti sajátos kötődéséről beszélt.

Tornyai Gábor plébános a katolikus népi lélek Mária-tiszteletéről beszélt, ezen belül is a sajátos csatkai Mária-kultuszról: Áldozatkész hívek díszes ruhákat varrnak, illetve varratnak a csatkai Mária szobornak, és a misék előtt „öltöztetik" a szobrot.

Az alkalom a kiállítás megtekintésével és kötetlen beszélgetéssel zárult.

(GeSheR-HÍD)