A Koreai-Magyar Református Teológiai Fórum első konferenciájának a Debreceni Református Hittudományi Egyetem adott otthont 2015 októberében, s akkori témája „Nemzetközi erők keresztútján. Ázsiai és Közép-Európai teológiai reflektálások a nacionalizmusra, a kommunizmusra és a szekularizációra" volt. A kezdeményezésben négy – két koreai és két magyar – református teológiai fakultás vesz részt: a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia, a szöuli Presbiteriánus Teológiai Egyetem és Szeminárium (PUTS) és a gvangdzsui Honam Teológiai Egyetem és Szeminárium (HTUS). A fórum munkájába bekapcsolódnak más intézmények oktatói is (például a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetből és a szöuli Ehwa Női Egyetemről). A Fórum által szervezett konferencia-sorozat célja, hogy közvetlen teológiai párbeszéd jöjjön létre Kelet-Ázsia legnagyobb református közössége, a koreai, és a magyar református teológusok között. A fórum munkálatainak koordinálását magyar részről Kovács Ábrahám, koreai részről Jooseop Keum, az Egyházak Világtanácsa missziói igazgatója és Jaeshik Shin egyetemi tanár, a Honam Teológiai Egyetem és Szeminárium Történeti Teológiai Tanszékének vezetője vállalta magára. A kezdeményezést, szójátékkal, „Hun-Han Fórumnak" is nevezik, mely elnevezésben a „hun" kifejezés a magyar őstörténetre, a „han" szó pedig az ősi koreai népnévre, valamint a „keserűségben is állhatatosság" jellegzetes koreai életérzésére utal, de emlékeztet a koreai folklórban ma is élő „magyar-koreai rokonság" gondolatára.

A 2. Koreai-Magyar Református Teológiai Fórum első állomása október 25-én a szöuli Presbiteriánus Teológiai Egyetem és Szeminárium volt, mely intézményben az elmúlt félévben Kovács Ábrahám vendégtanárként is szolgált. A fórum szöuli ülésén Pásztori-Kupán István „Lehet-e a teológiai a mai tudományosság lelkiismerete?" címmel tartott előadást, Chi Man Lee szöuli teológiai tanár pedig a keresztyén nacionalizmus szerepéről beszélt Korea 20. századi történelmében.

A magyar delegáció a szöuli Presbiteriánus Egyetemen

A fórum október 26-án és 27-én a Szöultól 300 kilométerre délre fekvő vidéki nagyváros, Gvangdzsu református teológiai intézetében, a Honam Teológiai Egyetemen és Szemináriumban folytatódott. A fórum témája ezúttal „Az egyház és az állam kapcsolata Koreában és Magyarországon, történelmi perspektívában" volt. Ezt az egyházaink számára igen aktuális kérdést a koreai és a magyar történelem összefüggéseiben világították meg a résztvevők és élénk eszmecserék keretében tettek kísérletet arra, hogy tanuljanak egymás történelmi tapasztalataiból és teológiai munkájának eredményeiből. Füsti-Molnár Szilveszter az egyház és az állam kapcsolatának típusait elemezte a rendszerváltás utáni Magyarországon, Kovács Ábrahám a magyar református egyházi elit útját mutatta be az ébredési mozgalmaktól a létező szocializmussal való együttműködésig az 1940-50-es években, Pásztori-Kupán István pedig a Milánói Ediktum (313) egyes rendelkezéseinek fényében elemezte az egyházi ingatlanok restitúciójának helyzetét Erdélyben, különös tekintettel sepsiszentgyörgyi Székely-Mikó Kollégium ügyére. Koreai részről Sangdo Choi (HTUS) a reformátusságnak az állami sintoizmushoz fűződő viszonyát vizsgálta Korea 20. századi japán megszállásának idején, Byung-Joon Chung (Sejong Egyetem, Szöul) az egyház és az állam kapcsolatának strukturális változásait elemezte a koreai nemzeti függetlenség kivívása előtti időkben, míg Yoon-Jae Chang professzor (Ehwa Női Egyetem, Szöul) megrázó, filmrészletekkel illusztrált előadásban mutatta be a második világháború idején a japán hadsereg által elhurcolt „komfortnők" szenvedéseit és ügyük máig tartó megoldatlanságát. A magyar résztvevők megemlékeztek Kis Sándorról, a 2016-ban elhunyt gádorosi református lelkészről, aki 1993-ban megjelent „Képek ismeretlen református egyházak történetéből" című könyvében a rendszerváltozás után először, hiánypótló módon számolt be a koreai reformátusság történetéről és életéről a magyar református nyilvánosság számára.

A 2. Hun-Han Koreai-Magyar Református Teológiai Fórum 2016. résztvevői

Pásztori-Kupán István kolozsvári professzor, a Történeti Teológiai Tanszék szervezésében teológiai hallgatóknak is tartott előadást a tudomány és a teológia viszonyáról. Kovács Ábrahám debreceni teológiai tanár pedig nyilvános előadást tartott a Honam Egyetem auditorium maximumában több száz hallgató és oktató előtt, melynek keretében a magyarországi reformáció történetét és a magyar reformáció teológiai hangsúlyait ismertette meg az érdeklődő hallgatósággal.

Kovács Ábrahám tárgyalásokat folytatott Sung Bhin Im egyetemi tanárral, a szöuli Presbiteriánus Teológiai Egyetem és Szeminárium rektorával, ahol megvitatták a magyar és a koreai teológiai intézményközi együttműködés elmélyítésének a lehetőségeit, beleértve a hallgatói és oktatói csereprogramok jövőbeli beindításának tervét is.

Sung Bhin Im rektor (j., PUTS, Szöul) és Kovács Ábrahám (b.,DRHE, Debrecen)

A teológiai eszmecserén túl a delegációnak lehetősége nyílt részt venni testvérintézményeink hitéleti alkalmain és megismerkedhettek a koreai református missziótörténet valamint a koreai egyházak mai életének fontos vonatkozásaival is.

A konferencia végén Füsti-Molnár Szilveszter, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia rektora bejelentette, hogy a következő, harmadik „Hun-Han" Koreai-Magyar Református Teológiai Fórumra 2018 januárjában kerül sor Sárospatakon.

Gonda S. László