Sárospatakon és Debrecenben is többen jelentkeztek református lelkipásztori képzésre, mint tavaly – derült ki egyházunk négy püspökének, valamint egyetemeink rektorainak találkozóján. A lelkészképzés és a lelkésztovábbképzés volt a Zsinati Hivatalban tartott tanácskozás fókuszában. Döntöttek egy felsőoktatási vezetői testület életre hívásáról, illetve a mentorlelkészek juttatási rendszerének bevezetéséről. Református lelkészek már mentorálnak teológus hallgatókat például Sárospatakon, az eddigi tapasztalatok kiválóak. 

A püspökök és rektorok találkozóján Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke; Fekete Károly tiszántúli püspök; Steinbach József dunántúli püspök; Pásztor Dániel tiszáninneni püspökhelyettes; Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora; Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem stratégiai rektorhelyettese; Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora; Rácsok Gabriella, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia oktatási rektorhelyettese; Németh Tamás, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora és Gér András zsinati tanácsos vettek részt.

Formálódó testület

„Az eltérő egyházkerületi gyakorlatok miatt felvetődött a lelkészképzés követelményeinek egységesítése, a tanácsokozás résztvevői ugyanakkor ezt egyelőre nem látják szükségesnek, a konszenzus szerint azonban radikális átalakítás nem indokolt – mondta  Bogárdi Szabó István püspök. – A lelkészek továbbképzése kérdésében megállapodtunk abban, hogy hároméves ütemezéssel egy mélyebb, megfelelőbb, a lelkipásztorok számára is jobban elfogadható továbbképzési rendszert hozunk létre – tette hozzá a püspök. Rácsok Gabriella, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia oktatási rektorhelyettese pedig arról szólt, hogy az elmúlt években többféle módszerrel – egynapos, vagy akár 2-4 féléves, szakirányú képzésekkel is próbálkoztak, de egyelőre nem elégedettek az eredménnyel. „Bőven van mit átgondolnunk, és a lelkipásztorok igényeit is  jobban meg kell ismernünk.”

„A novemberi zsinaton beterjesztjük a felsőoktatási törvényt módosító javaslatunkat, ami szerint létrehozzuk a Felsőoktatási Vezetői Testületet” – magyarázta Kustár Zoltán rektor. Ez a testület felel majd a tervezett változtatásokért. Mint mondta, ez a bizottsági rangban működő szervezet formálja majd a lelkészképzés gyakorlati megvalósulását a következő évtől.

Értük dolgoznak

Ez a testület felel majd azért is, hogy az egyetemeken tanuló fiatalokat mentoráló lelkészek minden egyházkerületben összehangolt és egységes juttatást kapjanak. A pontos összegekről és lehetőségekről a felálló bizottság tesz javaslatot az egyházvezetésnek.

A rendezés és a finomhangolás azért is nélkülözhetetlen, mert valamennyi jelenlévő felsővezető egyetértett abban, hogy lelkészhiány nem lesz, hanem több területen már van, hiszen egyes intézmények és települések lelkészhiánnyal küzdenek. Ennek oka, hogy az elmúlt években valamivel kevesebben jelentkeztek lelkipásztornak, illetve néhányan a teológia elvégzése után világi pályát választanak.

Mindez nem is csoda, hiszen mint azt Bogárdi Szabó István püspök a lelkészek felkészültségével összefüggésben elmondta: „Egy lelkésznek intellektuális felkészültséggel, vezetői, pásztori képességekkel, és megfelelő hivatásértelmezéssel is rendelkeznie kell. Ráadásul mindemellett még legalább harminc, nem túl egyszerű tulajdonsággal és készséggel, akár már 25-26 évesen.”

Amellett tehát, hogy – idén többen jelentkeztek lelkésznek a Debreceni Református Hittudományi Egyetemre, mint tavaly, nem dőlhetünk hátra, bőven akad teendő, hiszen ezeket a leendő szolgatársakat meg is kell tartanunk. „Szociológiai átrendeződés zajlik, mind a gyülekezetek, mind pedig a lelkészek mentalitása változik. Erre reagálnunk kell – hangsúlyozta Kustár Zoltán. – Szeretnénk azt közvetíteni a fiataloknak, hogy a lelkészi életpálya kiszámíthatóságot és méltányos megélhetést biztosíthat.″

Szűcs Péter, fotó: Dobó Márti