Egy keresztény nem lehet antiszemita – emelte ki Erdő Péter bíboros a XVI. Benedek pápa által kezdeményezett imaóra jelmondatát köszöntő beszédében. Iskolák születtek azzal kapcsolatban, hogy melyik mózesi törvény a legfontosabb, mondta Erdő Péter. Jézus a tanítványok kérdésére felelve megadja a választ: Isten és az embertársak szeretete. Hogyan is kell a Mindenhatót szeretnünk? Teljes lelkünkkel, hangzik a válasz. Ha nem tudjuk viszontszeretni Istent, úgy embertársaink felé sem tudunk szeretettel közeledni, a kettő összefügg, mondta el a bíboros.

„Shalom aleichem, béke legyen veletek" – köszöntötte a terézvárosi templomban összegyűlt nagyszámú érdeklődőt Domán István főrabbi. A mózesi törvényekben három kiemelkedő helyen szerepel a szeretet parancsa: szeresd Örökkévaló Istenedet egész lelkeddel, szeresd felebarátodat, mint magadat és szeressétek az idegent, mert jövevények voltatok Egyiptomban. A főrabbi a szeretet parancsolata mellett az emlékezés parancsára hívta fel a figyelmet, mely segít emlékezni a második világháború alatt a zsidósággal történtekre. „Nem gyűlölet él a szívünkben, csak a vágy, hogy az emlékezés parancsa minden családban ott legyen" – mondta Domán István.

„De nekem olyan jó Isten közelsége" – tolmácsolta Gáncs Péter evangélikus püspök-elnök a Lutheránus Világszövetség idei üzenetét (Zsolt 73,28). Nem tudjuk, mi lesz 2014-ben, minek nézünk elébe ebben az évben, de ez az ige segít nekünk, hogy a lényeget lássuk.

Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora Lukács evangéliumából (6,12-16) választotta ki a tizenkét tanítvány elhívásának történetét. Felidézte azt a momentumot, amikor az elhívást megelőzően Jézus felment a hegyre és elkérte Isten akaratát. „Nekünk is imádkoznunk kell a mellettünk ülőért, embertársainkért, ahogy Jézus is imádkozott értünk"— mondta a rektor.

„Jobb ajándékot adni, mint kapni" – e szavakkal kezdte áhítatát Kalota József érseki vikárius, felidézve, hogy az imahét nyitóalkalmán az egyházak képviselői szimbolikusan átadták egymásnak lelki ajándékaikat. Az evangélikusok keresztet, a baptisták Bibliát, a pünkösdiek egy galamb képét, a metodisták úrvacsorai kelyhet, a reformátusok csillagot, az ortodoxok és a római katolikusok egy-egy ikont, a görög katolikusok díszes evangéliumos könyvet, az anglikánok pedig egy imádságos könyvet. „Tapasztaljuk meg, hogy egymásnak vagyunk nagy-nagy ajándékai" – kérte Kalota József.

Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára imájában arra kérte az Urat, hogy gátoljon meg minden gonosztervet és szándékot, ami az emberiséget veszélyezteti. „Ébressz bennünk igazi szeretetet" – fejezte ki.

„A vallásközi párbeszéd korunk biztonságpolitikai kérdése is" – mondta záró beszédében Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára. Hozzátette, hogy Magyarországon sajnálatos módon a keresztény egyházakban hamis eszmék is felbukkannak, például miszerint Jézus pártus herceg lett volna – ez eszmék lényege, hogy tagadják a Megváltó zsidó voltát. „Nekünk Isten a zsidóságon keresztül mutatta meg magát" – hangsúlyozta Szécsi József, kérve a lelkészeket, hogy színvonalasan, a teológiának megfelelően adjanak elő. „Nem identitásunkat kell feladni, hanem megerősíteni" – mondta.

Az eseményt közös ima zárta, melynek során a résztvevők többek között a nemzetekért, a vallási vezetőkért, a betegekért, a szenvedőkért, a hajléktalanokért és a családokért fohászkodtak. 

Nyilatkozatot adott ki Áder János köztársasági elnök január 26-án, a hétfői holokauszt-emléknap előestéjén. Az államfő ebben emlékeztet, hogy az auschwitz-birkenaui haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel az első ukrán front katonái, ezért az ENSZ e napot a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Hetven másodperces néma gyásszal való közös megemlékezést kért Áder János az emléknapra. Nyilatkozatában a magyar állam felelősségéről is ír, továbbá arról, hogy Auschwitz a magyar történelem része is.

reformatus.hu
Fotó: Vargosz