A Jakab Miklós emléknapon vakok és siketek idézték fel személyes emlékeiket a református lelkipásztorról, aki befogadta és egész életében lelkigondozta őket. Az „agapé", az elfogadó szeretet gyakorlása tette egészen sajátossá Jakab Miklós kapcsolatát a vakokkal és a siketekkel. Ismerte a Braille írást és a jelnyelvet, mert vallotta: „közölni kell a szót, a fogalmat, a vallomást. Közölni kell önmagadat, és közölni kell készségedet, hogy elfogadod a másikat Istentől olyan küldöttként, akin keresztül hozzád közelít az Atya különleges kegyelmével."

Hittel és tudománnyal

A lelkész születésének 105. évfordulóján Tolnayné Csattos Márta, a Vakok Elemi Rehabilitációjának vezetője és Mikesi György a Cházár András EGYMI igazgatója emlékeztek meg Jakab Miklós szakmai eredményeiről és hitelességéről. Hangsúlyozták, hogy Jakab Miklós hittel és tudománnyal szolgált. Evangéliumot hirdetett, közösséget épített, lelkigondozott és igyekezett megnyerni a lelkészeket a fogyatékkal élők befogadásának. Mikesi György elmondta, hogy tavaly, a felvidéki Jólész községben felújított Cházár András emlékházban elhelyezte Jakab Miklós fényképét, tiszteletadásul a siketek között végzett szolgálat elismeréseként.

Versek, énekek tették emlékezetessé az emléknapot, amelynek zárásaként a temetőben koszorút helyeztek el a résztvevők. Magyarné Balogh Erzsébet, a Református Missziói Központ lelkész-igazgatója hangsúlyozta, hogy egész egyházunk közösségét ébresztjük akkor, amikor emlékezünk és emlékeztetünk.

Jakab Miklós életről és szolgálatáról a Parókia Portál cikkében olvashat bővebben.

Fekete Zusza

Forrás: parokia.hu