A 2,65 millió tagot számláló Rajnai Egyház január 8-12. között tartotta egyhetes zsinati ülését Bad Neuenahr városában, több mint 180 zsinati tag és vendég részvételével. Új gyülekezeti formák, bevándorlási törvény és a menekültek integrációja, a szélsőjobbos propaganda és félelemkeltés elutasítása éppúgy napirenden volt, mint a keresztyének és muszlimok együttélése, vagy a Krisztus evangéliuma ünneplésének szentelt reformációi jubileum részletei. A zsinaton tisztújításra is sor került: a nyolc évre választott, tizenöt fős elnökségi tagság mintegy felére pályáztak jelöltek. Mások mellett a zsinat újraválasztotta a nemzetközi kapcsolatokért is felelős „Teológiai és Ökemené” részleget vezető Barbara Rudolph lelkésznőt, aki sokat tett az elmúlt években a magyar-rajnai kapcsolatok és együttműködés elmélyítéséért.

A Rajnai Egyház zsinata immár több mint tíz éve teológiai alapossággal és töretlen következetességgel dolgozik az egyházi szolgálat megújításán a hiteles tanúságtétel jegyében. A „missziói népegyház” vezérelvét követve az idei zsinat kiemelkedő témája az új gyülekezeti formák meghatározása és támogatása volt. Korábbi határozatai alapján, a gyülekezet teológiai értelmezésének tisztázását követően a zsinat alternatív, „friss” gyülekezeti formák létrejöttének támogatása mellett döntött, amelyek – különösen a városi környezetben idejétmúlt territoriális-parókiális rendszer kiegészítéseként – az evangélium hirdetését szolgálják. Ez a döntés az aktuális egyházalkotmány mélyreható módosítását is magába foglalja.

Isten igéjének fényében és a Lélek vezetése mellett az egyház folyamatos megújulása különösen is aktuális a reformáció jubileumának évében. Az évfordulót a Rajnai Egyház az evangélium és Krisztus ünneplésének szenteli: nem a régmúlt egyházi formáit és tanításait kívánja reaktiválni és újraéleszteni, hanem az istentisztelet központi szerepének hangsúlyozása mellett elősegíteni az evangélium szolgálatát az aktuális körülmények között. „Minden, ami az életben releváns, benne van az istentiszteletben. Az evangélium hirdetése a legfontosabb egyházvezetői feladat. Sokszor szembesülök azzal, hogy az emberek keresik és vágynak a spiritualitásra, a csönd és imádság alkalmaira, a zenére és lelki kommunikációra, amit az istentiszteletünk hagyományos formái nem feltétlenül adnak meg. E tekintetben több sokszínűségre és aktuális formákra van szükség” – hangsúlyozta Manfred Rekowski prézesz, az egyház lelkészi elnöke 17 oldalas jelentésében, amelyet a zsinat egyhangúlag fogadott el.

Barbara Rudolph és Manfred Rekowski

Jelentésében Rekowski kitért a társadalmi és politikai hangulat változásaira, a növekvő iszlámellenességre, a terrorizmus fenyegetésére, és a félelmekkel visszaélő, a zsinat által popularistának minősített pártoknak is üzent. Különösen a berlini terrortámadás kapcsán, amelyik ismét arra emlékeztetett, „hogy immár nincs olyan hely, ami ne fenyegetne a terror, a gyűlölet és az erőszak”. Az indonéziai keresztyéneknek a többségi iszlám képviselőivel folytatott párbeszédét példaként felhozva az elnök hangsúlyozta, hogy az erőszakra nem válaszolhatunk erőszakkal, a fenyegetésre pedig elutasítással, mert ezzel nem csak a hitünket tagadjuk meg, hanem éppenséggel a terrorszervezetek céljait támogatjuk. „A félelem nem határozhatja meg cselekedeteinket és nem béníthat meg minket.”

Az aktuális német politikai szereplők kapcsán Rekowski kijelentette, hogy a keresztyén hagyományra hivatkozó pártok hitének alapjára kérdez rá az egyház. „Olyan álláspontokkal is találkozunk, amelyek egyértelműen ellentmondanak a keresztyén üzenetnek és az evangéliumnak, hiába hordozzák a keresztyén címkét.” Az emberré lett Isten evangéliumára hagyatkozó keresztyéneknek meg kell vitatniuk azt, hogy milyen következtetést vonnak le az evangéliumból etikai kérdések és a világért való felelősségvállalás kapcsán. „De ismerjük a hamis tanúságtételt”, fogalmazott a korábbiaknál is kritikusabban Rekowski.

Külföldi vendégek a rajnai zsinaton

Testvéregyházunk még 2015-ben döntött arról, hogy egymillió eurós rendkívüli menekültmissziós keretet hoz létre, amire gyülekezetek, egyházmegyék és egyházi, valamint diakóniai szervezetek pályázhatnak. Az elkövetkező években összesen 600 millió forintnyi összeget szánnak a programra, ezzel is biztosítva a sok ezer önkéntes szolgálatának szakszerű koordinációját. A programok folytatásáról határozott a testület idén is, nagy hangsúlyt fektetve a keresztyén-iszlám párbeszédet és együttélést támogató kezdeményezésekre.

Az ülésen nagy számban képviseltették magukat a területileg illetékes négy tartomány politikusai, köszöntést mondott többek között Hannalore Kraft, Észak-Rajna Vesztfália miniszerelnöke is.

A zsinati tagok a nyitóistentisztelet alkalmával hagyományosan adományokat is gyűjtenek egy-egy nemzetközi partneregyház támogatására. Korábban Kárpátalja is a kedvezményezettek között volt. Idén mintegy kétmillió forinttal a tanzániai evangélikus egyház által felépített képzési központot és egyetemet támogatta a legközelebb egy év múlva ülésező testület.  

Külügy Iroda

Forrás: www.ekir.de