A Gesher (Híd) nevű izraeli szervezet felmérése szerint az elvilágiasodott zsidóknak csaknem a fele attól tart, hogy az ultra-ortodox zsidók egy szép napon az ország többségét fogják alkotni. A megkérdezetteknek 12%-a úgy nyilatkozott, ha ez bekövetkezik, s a „charedim” (=istenfélők) túlsúlyba kerülnének, elhagyná az országot. Izrael államalapító miniszterelnöke, David Ben Gurion volt az, aki a vallásos „Jeschiva”-diákoknak elengedte a katonai szolgálatot. Anyagi támogatást, vallási magániskolát és szociális támogatást ígért azoknak, akik életüket a Tóra tanulmányozásának szentelik. Ma az izraeli diákoknak mintegy 20 %-a különböző ortodox irányzathoz tartozik. Míg az elvilágiasodott, a vallást nem szigorúan követő fiatal házaspároknak átlagosan 2-3 gyermekük van, addig az ortodoxoknak 6-7. Az ultra-ortodoxok valójában Izrael állam ellen vannak, vélik sokan, hiszen azt vallják, hogy az emberileg megalkotott állam akadályozza a Messiás eljövetelét, aki majd létrehozza az igazi Izraelt. A függetlenség napján ezért jeruzsálemi negyedükben elégették az izraeli zászlót. A kép azonban még ennél is bonyolultabb. Hiszen például a nemzeti vallásosoknak az a céljuk, hogy az 1967-es háborúban birtokba vett palesztin területeket, mint az ígéret földjének a központját, továbbra is birtokolják, s „megváltsák” azt a palesztin lakosságtól. Ezek a nemzeti radikálisok az ultra-ortodoxokkal ellentétben  jó ideje magas rangú tisztekként vezető pozíciókat töltenek be a hadseregben. És mindehhez még jó részük fiatal, s nekik is sok gyermekük van. A mindkét irányban tapasztalható „fejlődés” sokakat aggodalommal tölt el az izraeli lakosok között. (livenet.ch – kipa.de – 2010-05-31- dr. békefy-röhrig klaudia – www.reformatus.hu)