Olyan világban élünk, ahol az emberek egymást eltapossák, mert csak az tűnik fontosnak, ami nagy és gazdag, amelyben az erő és a személyiség érvényesül – kezdi címoldalas írását Bányai László a Hazug büszkeség, balga dicsőségvágy című cikkében.

Kozma Zsolt Íme, az ember című jegyzetében így ír: Leheletnyi életünk, törékeny testünk, por létünk szinte megsemmisül a sokmilliárdnyi lakótársunk forgatagában. De ez az atomnyi ember naggyá válhat és nagynak érezheti is magát, mert Isten törődik vele, gondja van rá. Az előbbi két cikket illusztrálja Titian Ecce homo című festménye az Üzenet első oldalán.

A teológia életéről, az ott folyó oktatásról szól Hover Zsolt riportja.

A papok egyre gyakoribb válásának okairól beszél egy lelkész-párterapeuta abban az írásban, amely lelkipásztori családok életét mutatja be.

Folytatódik a Református Telefonos Szeretetszolgálat rovata valamint Ötvös József Őszinte vallomás a besúgásról című sorozata.

A lapban olvasható Fancsal Zsolt bölöni lelkipásztor levele, amelyben megköszöni a nyári árvízsújtotta gyülekezetnek küldött adományokat.

A Mannás kosár rovatban Lőrincz István Skéváról és fiairól ír, az írás központi témája a mágia és varázslás. Ezt egészíti ki Bányai László Ördög hozta, Isten küldte című érdekes jegyzete.

A lapból nem hiányzik a gyerekeknek szánt Örömmondó, az utolsó oldalon pedig Borzási Mária az egyházkerületi diakóniáról számol be.

Legújabb lapszám letöltése