Hogyan született meg a Kárpát-medencei ifjúsági imaéjjel gondolata?

Az alkotmányozó zsinat 2009-es döntése, amely kimondja, hogy hivatalosan is összetartoznak a Kárpát-medencei magyar református egyháztestek, egyértelmű felhatalmazás, sőt, kötelezettség is arra nézve, hogy – ahogy addig is – bátrabban működjenek együtt a református ifjúsággal foglalkozó szervezetek. A Kárpát-medencei Református Ifjúsági Fórumon (GeKIB) ismertük meg a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet kezdeményezését. Ebben a közösségben elismerjük, megbecsüljük egymás munkáját, tisztán látjuk, hogy a fiatalok mobilisak, könnyen kerülnek át faluról városba, könnyen lépik át az országhatárokat is. Fontos, hogy mindenki úgy dolgozzon a saját területén, hogy a fiataljaikban meglegyen az igény erre a neki otthonná váló, református közösségre, akárhová költözzenek is. A GeKIB-en kiemelkedő programokat kerestünk, és az imaéjjel ilyen, mert egyértelműen lelki alkalom. Sokszor keressük azt, hogyan lehet egy nagyon szép alkalomba lelkiséget vinni, itt viszont a lelkiségen van a hangsúly, imádkozni jövünk össze, mert belső tűz hajt minket. Az imádság itt nem az utolsó lehetőség, hanem az első mozzanat.

Miért pont imaéjjel, miért nem imanap?

Fontos feladatunk, hogy miközben egyértelmű és világos a tartalom, mégis olyan kereteket szabjunk, ami izgalmas a fiatalnak is. Az imádság ereje, annak belső lelki töltete önmagában tapasztalva is meggyőző. Aki még nem tapasztalta ezt, annak vonzó lehet, hogy nem szokványos eseményre hívjuk, és azokról sem mondhatunk le, akinek elsősorban az alkalom különlegessége vonzó. Az éjszaka nemcsak a szórakozás ideje lehet, amikor mindig keresni kell valami programot, jobb híján valami pusztítót, hanem igenis lehet ezt az időt együtt, megismételhetetlen imaközösségben tölteni.

Milyen jellegű közösségek szoktak részt venni az imaéjjelen?

Az elmúlt évek tapasztalata szerint elsősorban az ifjúsági szervezetek egyébként gyülekezetbe is járó, aktív tagjait vonzza az imaéjjel, de bekapcsolódnak egyetemi gyülekezetek, sőt, hagyományos gyülekezetek fiataljai is. Az előző években erdélyiek és kárpátaljaiak voltak a téma gazdái, most a Pápai Református Teológiai Akadémia hallgatói dolgozzák ki az imaéjjel menetét, amely természetesen csak ajánlás – minden szervező közösség maga gondolhatja végig, hogyan állítja az elcsendesedést a középpontba, hiszen az imádság nem külső eszközök függvénye. Volt arra példa, hogy a debreceni egyetemi gyülekezet kirándulásán a buszban tartották az imaéjjelt – de Kárpátalján például hajnalig imádkoztak együtt a főiskolán.

Mi az imaéjjel célja?

Újra kell tanulnunk, tanítanunk és meg kell élnünk azt, mit jelent kapcsolatban lenni Istennel – ennek pedig az imádság a mozgatórugója. Azt szeretném, hogy ez a kapcsolat újra természetessé váljon, hogy keressük, hogyan ragadható meg az imádság az istenkapcsolatban, beszéljünk a megtérésről, arról, hogy ez életet formál. Egyházunk küldetése, hogy mindenkihez eljuttassa az evangéliumot – ebben kiemelt szerepe van az imádságnak.

Bagdán Zsuzsanna, portré: Vargosz

Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2015. október 4-i számában.

Határok feletti imádság

 

Az október 16-i imaéjjel a Kárpát-medencei ifjúsági munka ez évi témájával, a bizalommal foglalkozik. „Hagyd az Úrra az utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik” (Zsolt 37,5) – olvasható az alkalom plakátján. Regisztrálni az Imaéjjel honlapján lehet, ahol az aktuális tematika is elérhető. Az eseményen idén is közel ezer résztvevőre számítanak a szervezők.