Összetartó csapat, barátságos légkör, segítőkész tanárok – ez az alap, és mindehhez több karon olyan gyakorlatorientált képzés társul, amit a hallgatók jól tudnak majd hasznosítani a hivatásukban. A munkaerőpiacon kelendőek a károlis diplomák, a munkaadók tisztában vannak vele, hogy a református egyetemről kikerülő hallgatók többsége a jó szakmai színvonal mellett magas etikai minőséget is képvisel.

Vadászpilóta helyett PR-es

Selmeczi Anna Lilla egy olyan pályáról álmodott, ami az ég felé mutat, mint lelkész szülei hivatása – csak egészen másképpen. Vadászpilótaként akarta szelni az égboltot, az álma azonban (egyelőre) meghiúsult, mert szemüveget visel. A másodéves kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgató egy rokona ajánlására jelentkezett a Károlira.

– Lehet, hogy elcsépeltnek tűnik, amit mondok, de a választásomban tényleg sokat számított, hogy családias hangulatról, jó baráti kapcsolatokról számoltak be az itt tanulók. Nem akartam egy olyan egyetemen kikötni, ahol hidegek a falak és ridegek a tanárok. Számomra fontos, hogy oda tudjak fordulni a tanáraimhoz, és nem csalódtam, mert a többségük valóban segítőkész. Igaz vannak olyan tanárok, akiknél „fel kell kötni a gatyát", de az rendben van, hogy valaki egyszerre szigorú és szerethető – meséli a lány.

Nagyon népszerűek az egyetemek kommunikáció szakjai, a Károlin három specializáció közül lehet választani: az egyik a sajtó, amiben benne van a tévé, a rádió, és az újságírás, a másik a nemzetközi kommunikáció, a harmadik pedig a PR és marketing. Sokan nem tudják, hogy a Károli-egyetemnek a rádió- és tévéstúdiója mellett van egy saját rádiója, a Kultix, amit diákok működtetnek teljesen önkéntes alapon.

– Nagyon élvezem itt a munkát, a könyvajánló rovatot szerkesztem hétfőtől-péntekig. A nyári gyakorlaton is egy rádiónál dolgoztam, jól megy a hangvágás, sőt a videóvágás is, de most válaszúthoz érkeztem, és inkább a PR felé kacsintgatok. Látom az ismerőseimen, hogy ez egy intenzív, kemény szakma, sok szervezéssel, nyüzsgéssel jár. Talán ezért is lett volna jó az elmélet mellett több gyakorlat az első években. Most azonban már ez jön, és alig várom, hogy belevessük magunkat a szakma gyakorlati oldalába is.

Minta az apa nélkül felnövőknek

Vizy Gedeon a férfiak között ma már ritkaságnak számító tanítói pályára készül. A tanítóképző kar első éves hallgatója úgy indokolja választását, hogy szeretne példakép lenne az apa(kép) nélkül felnövő gyerekeknek.

– Nagyon motivált vagyok abban, hogy ha otthon nem is, akkor legalább az iskolában kaphassanak egy férfimintát azok a gyerekek, akik kénytelenek apa nélkül élni. Mások segítése mindig bennem volt, korábban mentőtisztnek tanultam, de rájöttem, hogy nem az az utam. Lehet, hogy ugyanolyan slamasztikában leszek az oktatásügyben, mint az egészségügyben lettem volna, mégis azt érzem, hogy ez az utam, és szeretnék majd színt vinni az iskolába, ahol tanítok.

Református általános iskolába járt, ami jó emlék számára. Mint mondja, nagyon szerette a tanítóit, mert azt érezte, hogy hittek bennük és nem engedték, hogy elkallódjanak. Az motiválta őket, hogy diákjaik felelősségteljes, keresztyén emberekké váljanak. Gedeon nem református, de a gyökerei azok. A Károli kiválasztásánál az motiválta, hogy egy református egyetemre jár majd, ahol fontos az embereknek a hit, és az, hogy olyan tanítókat képezzenek, akik tovább tudják adni a keresztyén szellemiséget a következő generációnak. Többedmagával egy egyetemi diákkört vezet, ami a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséghez tartozik.

– Egyszóval a választásomnál a legfontosabb szempont az volt, hogy a Károli egy keresztyén egyetem. Nagy pozitívumként élem meg, hogy a tanárok nem nyomják le a hallgatók torkán a hitüket, hanem úgy oktatják a tárgyakat, úgy viszonyulnak az embertársaikhoz, hogy abban nyilvánul meg a keresztyén hitük. 

Azt mondja, a tanítóképző kar egy kis közösség, olyan, mintha egy családban lennék. Itt tényleg közvetlen mindenki. Ha éppen beül a büfébe, bármikor előfordulhat, hogy odaül mellé egy tanár, és beszélgetni kezd vele. Az oktatók megengedik, hogy a diákok normális emberi kapcsolatot építsenek ki velük. Újpesten található új épületükben azt szereti, hogy egy általános iskolából választották le.

– Jó dolog, hogy tanítók leszünk, és kisiskolások közelében vagyunk.

A kapuból a szószékre

A Károlira járó fiatalok sokszínűségét mutatja az is, hogy amikor beszélgetésbe elegyedünk egy ötödéves lelkész szakos hallgatóval, kiderül, hogy korábban a Diósgyőr női focicsapatának kapusa volt. A keresztyén embert is érik kemény lövések az életben, de Czikó Györgyi nem tart ettől. A sport önfegyelemre, kitartásra és csapatmunkára is nevelte.

– A miskolci Lévay József Református Gimnáziumból jöttem a Károlira. A gimiben erősödött meg bennem, hogy lelkész szeretnék lenni. Isten az Ige útján is megerősítette az elhatározásomat. Nemrégiben az edukáció kiállításon kérdezte tőlem valaki, hogy jelentkezzen-e teológiára, ha nincs elhívása, de érdekli a téma. Öt év tapasztalatai alapján azt mondhatom, csak az válassza a lelkészi hivatást, akit Isten indított erre, különben hamar beletörhet a bicskája.

Neki is voltak nehéz pillanatai a teológiai tanulmányai alatt, és sokat jelentett, hogy erőt meríthetett az elhívásából. És ha már a nehézségekről esett szó: a budapesti teológusoknak egyébként is nehéz volt az elmúlt év. Januárban leégett a Ráday kollégium, és egy pillanat alatt „hontalanok" lettek, le kell bontani a kollégiumukat. A babiloni fogsághoz szokták hasonlítani ezt az időszakot.

– Most az óbudai diákotthonban vagyunk elszállásolva – tudjuk meg a hallgatói önkormányzat elnökétől, aki szerint ez egyszerre kihívás és esély, mert velük együtt laknak más karok hallgatói is, így lehetőségük van arra, hogy megmutassák a saját életükön keresztül: ma is jó dolog keresztyénnek lenni.

– Nem vagyunk begyepesedettek, megélhetjük úgy is a keresztyénségünket, hogy közben teljesen átlagos 21. századi fiatalok vagyunk. A teológusok közössége nagyon erős, és a négy világi karral is próbálunk minél szorosabb kapcsolatot kialakítani. A kapcsolati tőke mindannyiunk számára fontos, és kinek ne lenne szüksége közülünk egy jó jogászra, tanárra, vagy pszichológusra? És a többieknek egy jó lelkipásztorra?

A közösségtől a robotokig

Király Krisztián negyedéves jogász szakos hallgató azt mondja, jól döntött, amikor barátja ajánlására a Károlit választotta, mert nagyon erős a közösségi szellem és jó az oktatás.

– A képzést tekintve leginkább a gyakorlatorientált órákat szeretem. A tanárok a szemináriumi órákon valódi eseteken keresztül mutatják be a különböző jogterületeket, ez sokat segít a megértésben. A törvény száraz értelmezése nehézséget okozhat, de a konkrét jogesetek megmaradnak az emlékezetünkben. Lehetőségünk van bírósági tárgyalásokat látogatni, így a gyakorlatban is láthatjuk, hogyan alkalmazza a törvényszék a jogszabályokat, ez nagyon sokat tesz hozzá a fejlődésünkhöz – sorolja Király Krisztián.

Az ügyvédi pályára készülő hallgató felhívja a figyelmünket a jognak egy különösen aktuális területére is: – Nagyon fontosnak tartom a nálunk kötelező, máshol még csak szabadon választható tantárgyat, az infokommunikációs jogot. A Károlin saját tanszéket is kapott ez a terület. Hihetetlenül érdekes kérdéseket vetnek fel például a robotok jogairól, az internetes szerződésekről, a GDPR-ról, az információ szabadságáról és még folytathatnám a sort.

A Károlin az is értékes számomra, hogy azt érzem befogadtak. A szakmai képzés mellett elsajátítottam egy olyan etikus gondolkodásmódot, amit nem kaphattam volna meg bármelyik egyetemen. Úgy vettem észre, hogy a Károli szellemiségének köszönhetően a világi gimnáziumokból érkező hallgatótársaim is nagyon sokat finomodtak, formálódtak az itt töltött évek alatt.

Megkérdőjelezhetetlenül református

Zsengellér József, az egyetem rektora úgy véli, hogy intézményük egyik legnagyobb vonzereje éppen az, ami néhányakat riaszthat, hogy az egyetem megkérdőjelezhetetlenül református. – Ez ritkaság az Európai Unión belül is, hiszen nemcsak a nevükben szerepel a református szó, hanem a fenntartójuk a Magyarországi Református Egyház. Ez meghatározza a működésünket is, mert bibliai értékrendet jelent a közösségi életben és az oktatásban egyaránt. Egyetemünk nem csak teológusokat képez, hanem jogászokat, bölcsészeket, ápolókat, szociális munkásokat, tanárokat, hiszen szükségünk van arra, hogy az itt végzettek ugyanazt a hitvallást és üzenetet fogalmazzák meg majd a saját helyükön, mint az egyházunk közössége. A Károli nemcsak szakmát ad: lelkiséget és komoly szellemi hátteret is nyújt a hallgatóinak.

Természetesen bárki tanulhat az egyetemen, nemcsak reformátusok, és hála Istennek, jönnek is szép számmal a diákok, hiszen jó híre van az intézménynek. A hallgatóikat követik a végzés után is, és azt tapasztalják, hogy a legkülönbözőbb területekre csábítják őket az egyetem után, akár az állami vagy a magán szektorba. Az oktatók mindent elkövetnek azért, hogy a lehető legjobb oktatást biztosítsák a hallgatóinknak: képzéseiket a legújabb technikai lehetőségekhez igazítják, most induló nagy informatikai átalakításuk célja, hogy a hallgatók által használt okos eszközöket az oktatásban is alkalmazzák. Készítenek telefonokra letölthető tankönyveket, a táblára felírt jegyeztek megjelenhetnek a hallgatók okos eszközein, de vannak olyan szoftverek, amiknek az alkalmazásával egymás között, illetve a tanárral is lehet interaktívan kommunikálni akár az órán kívül is – tudjuk meg a rektortól. Terveik szerint lesznek olyan képzéseik is, amelyeken az e-learning dominál majd.

A Károli név kötelez, hiszen az egyetem névadója a Biblia magyarra fordításával egy olyan művelődéstörténeti hatást ért el, aminek köszönhetően a magyar nyelv stabilizálódott. Zsengellér József szerint a Károli-egyetem egyik küldetése, hogy napjainkban olyan értékrendet, kultúrtörténeti álláspontot és jelenlétet képviseljen magyar társadalomban, ami egyre kevésbé van jelen.

A Károli Gáspár Református Egyetem felvételi jelentkezésével kapcsolatos tudnivalók megtalálhatók az intézmény honlapján, a www.kre.hu oldalon.

Fekete Zsuzsa, fotó: Sebestyén László