„Ébredj fel, most fénylened kell! Ezért élsz, a te időd jött el" – ezzel, az ünnep üzenetét is hordozó dicsőítéssel kezdődött a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) pünkösdi zenés áhítata, melyen különböző felekezethez tartozó, vagy már önmagukban is ökumenikus zenekarok vettek részt, igehirdetéssel pedig Papp János baptista egyházelnök szolgált.

Az első zenés blokkot a kecskeméti pünkösdi gyülekezet dicsőítő csapata nyitotta meg. A kezdetben egyetlen tagból álló zenekar majdnem másfél évtizede született, mára – a gyülekezettel együtt – nagyobbra nőtt. A népszerűbb magyar dicséretek után a LIFT! zenekar következett, mely egy különleges, multikulturális dicsőítéssel készült az alkalomra. A zenészek ezekkel az arab, angol és spanyol nyelvű énekekkel Dél Koreában, az Egyházak Világtanácsának 2013-as puszani nagygyűlésén találkoztak. 

A LIFT! utolsó, egy mexikói dallamának hatására a Boyzless voice együttes egy szambával nyitotta saját blokkját, melyet utána egyedi feldolgozású gospel és dicsőítő dalokkal folytatott.

„... az Urat szolgáljuk"

„De ha nem tetszik nektek, hogy az Urat szolgáljátok, válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni: akár azokat az isteneket, akiket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, akár az emóriak isteneit, akiknek most a földjén laktok. De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!" (Józs 14, 25)

„A pünkösd az egyértelműség ünnepe" – mondta Papp János az igehirdetésben. Józsué egyértelműen kijelenti a népének, hogy ő egész családjával az Urat követi. Hasonlóan a tanítványok pünkösdkor: a Szentlélek kiáradása után nyíltan és egyértelműen hirdetik a népeknek Krisztus csodáját. Egy család lesznek, amelyben együtt növekednek, együtt járnak Isten útján, mások számára is látható példaként. Kompromisszumok nélkül nyíltan színt vallanak arról, merre tart az útjuk, és felhívják a népeket, hogy lássák meg, hogy kicsoda az Isten. Nem elég, ha csupán az elméleti tudás van meg bennünk, döntenünk kell, vállalnunk kell Őt a világ előtt, hogy a mi céljaink az Ő céljai legyenek, a mi utunk az Ő útjai. „Engedd, hogy a Szentlélek Isten előhozza benned a munkáját, hogy összerendeződjenek azok, aminek össze kell rendeződniük" – bátorította hallgatóit az egyházelnök.

Az igében azonban ott van egy kis szó, amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Ez pedig a de. „De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk" – ezt mondja Józsué. Ez az apró szó arra utal, hogy a hitvallás mindig egy kapcsolati hálóban jön létre, sokféle hatás között, sokszor valami ellenében fogalmazódik meg. A kereszténységünk nem fog mindenkinek tetszeni, sokan kinevetnek, megvetnek miatta. Pünkösd hitvallása is egy sokszínű közegben szólalt meg: különböző kulturális és nyelvi háttérből származókat szólított meg, akik közül háromezren hittek és tértek meg aznap. A személyes hitvallásnak hihetetlen ereje van. „A személyes hited meggyőző tud lenni egy olyan világban, ahol az emberek egyértelműségre vágynak." Ezért Papp János is buzdította a jelenlevőket, hogy vállalják fel és vallják meg Jézust az életükben, egyértelműen, nyilvánvalóan, mások számára is láthatóan.

Zenei hitvallás

Az igehirdetés után a baptista ifjúsági misszió dicsőítő zenekarának énekese hívta zenében is hitvallásra a jelenlévőket. „A reményem csak Te vagy" – énekeltük velük. Ahogy kétezer évvel ezelőtt Jeruzsálemben, most is különböző emberek gyűltek össze, akiket viszont már összekötött a cél, hogy Istent dicsőítsék ezen az estén: énekkel, szavakkal, imádsággal és igeolvasással. 

Az utolsó énekben a budai református gyülekezet dicsőítő csapatával együtt vallottuk meg, hogy „Szent az Úr".

Különleges élmény volt – a LIFT! tolmácsolásában – egy palesztin-keresztény dalt arab nyelven hallani, elmélyedni abban az egységben, amit Krisztus követése tud hozni a világba. Isten egységre teremtette a népét, a pünkösd egyik üzenete a jelenlévők számára talán ez volt: akár a zenén keresztül, akár más módokon, de képesek lehetünk egy szívvel magasztalni Istent. Feltöltekezés volt ez az alkalom, hogy a pünkösd valóban az egyértelműség ünnepe legyen számunkra: hogy ne csak akkor, hanem mindig, minden nap megvalljuk, hogy mi Isten népével együtt az Urat követjük.

Demján Eszter, képek: Keppel Ákos