A Brassó megyei Alsórákoson pünkösdhétfő után egy héttel ünneplik az alsórákosi „kicsi pünkösdöt" vagy a szabadság napját. Ez a település jobbágyfalu volt, ahol 1848-ban viszonylag későn tudták meg a jobbágyfelszabadítás elrendelését. Ezt az országgyűlési határozatot június 6-án fogadták el, de az erdélyi országgyűlés minderről csak 19-én értesült, ezért úgy határozott, hogy június 18-án törli el az úrbért.

Népszokás születik

Pünkösd után egy héttel, június 19-én, egy Kolozsvár környékén dolgozó, alsórákosi református lelkipásztor hozta haza a hírt szüleinek. Akkor állítólag kaszát, kapát eldobva az emberek begyűltek a legnagyobb templomba, ami a református templom volt, és ott egy hálaadó istentiszteletet tartottak. Az akkori református lelkész azt mondta: „most töltetett ki ránk a szabadító Szentlélek, ezért ez a mi kicsi pünkösdünk, a szabadság napja".

„Tudni kell azt, hogy nagyon kevés történelmi népszokásunk van. Ilyen örömteli történelmi népszokás pedig nincs is más, mert a Széki Bertalan nap, az 1717-es utolsó tatárbetörés emléknapja, egy gyászünnep, amit szintén megtartanak a székiek, évszázadok óta. A kicsi pünkösd pedig egy örömünnep, mely egy ökumenikus istentisztelettel kezdődik" – tudtuk meg Küllős Imolától, az ELTE folklorisztika tanszékének emeritus professzorától.

Fontos ünnep

„Én kétszer vettem részt ilyen istentiszteleten. 1848 óta mindig megtartották, még Ceausescu idejében is" – mondja a néprajztudós. Volt néhány év, amikor a pünkösdvasárnap utáni vasárnapra, fehérvasárnapra csúsztatták, de később visszatették az eredeti napra, tehát a pünkösdhétfőhöz egy hétre. Előre ledolgozzák a közeli bazaltbányában a munkások a munkájukat, a diákok vasárnap mennek iskolába, mert ez az ünnepnap, munkaszüneti nap. Ilyenkor mindenki hazamegy, aki elszármazott Alsórákosról.

„Ez egy családi ünnep is. Kicsit olyan búcsúforma, de az az érdekes, hogy száz kilométeres körzetből, Csíkszeredából, Brassóból és máshonnan mennek oda buszokkal, gyülekezetek lelkipásztorokkal. És nemcsak református gyülekezetek" – meséli a professzor. Háromezer lelkes a falu, ebből ötszáz család református, ötszáz lélek unitárius, néhányan katolikusok, és görögkeletiek is vannak köztük. A görögkeletiek papja is részt vett addig ezen az ünnepségen, amíg a püspöke le nem tiltotta 1990-ben.

Átértelmeződött ünnep

Aktuális üzenete van a prédikációnak és a templomi istentiszteletnek, melyen egyébként hazafias versek, identitást erősítő, a nemzeti együvétartozást erősítő költemények hangoznak el, különböző helyekről összejövő dalárdák énekelnek, emlékszik Küllős Imola. „Nagyon felemelő ünnepség ez. Amikor én ott voltam 1991-ben, akkor az az Ige volt, hogy 'adjatok nékik ti enni!' A lelkész arról prédikált, hogy az Erdélyben élő magyaroknak támogatniuk kell egymást. Nemcsak az élelem megosztásával – nagy szegénység volt akkor – hanem gondolatokkal és tettekkel is."

Az ELTE tanára megkérdezett több résztvevőt különösen olyanokat, akik messziről jöttek, hogy miért jönnek el 1991-ben vagy 1996-ban. Egy nyugalmazott közgazdász azt válaszolta, hogy a Ceausescu diktatúra sötét éveiben ez az ünnep egy kis fényt jelentett számukra, a túlélés reménységét adta nekik. „Egy kis lángocskát, a szabadság lángocskáját vitték magukkal, egy évre feltöltekeztek azzal a reménységgel, hogy kitöltetett a szabadító Szentlélek. Nagyon is pünkösdi üzenete volt ennek az istentiszteletnek."

A jobbágyfelszabadítást, az 1848-as vívmányokat dicsőítő ünnep átértelmeződött az elmúlt százötven év folyamán. „Nemcsak az aktuális, politikai, társadalmi üzenetek miatt, hanem azért mert ugyanúgy, ahogy a Csíksomlyói búcsú is egyre inkább egy ökumenikus és a magyarság összetartozását minden magyar összetartozását szimbolizáló nemzeti ünneppé kezd válni, ugyanúgy kisebb méretekben ez az alsórákosi kicsi pünkösd is" – véli a kutató.

Fekete Ágnes – reformatus.hu

Küllős Imola néprajztudós, az ELTE Folklore Tanszékének emeritus professzora. Kutatási területei közé tartoznak a sátoros ünnepek, az ekkor elmondott rigmusok és egy Erdélyben ma is ünnepelt érdekes pünkösdi szokás.