Rendkívüli zsinat összehívásával ünnepli a Rajnai Egyház az első református generális zsinat 400. évfordulóját Duisburgban. A szeptember 4-én sorra kerülő rendhagyó ülésen egyházunk zsinatát Dr. Huszár Pál világi elnök képviseli, de a meghívottak között van Fazekas László, a Szlovákiai Keresztyén Református Egyház püspöke is.

Az 1610 szeptemberében összehívott, a Rajnai Egyház mai rendjének alapjait lefektető első református generális zsinat 400. évfordulójára ünnepi istentisztelettel és zsinati üléssel emlékeznek rajnai testvéreink. A Salvator templomban összesereglő egyházi vezetés, a 226 zsinati tag és nemzetközi vendégek nem csak a múltat idézik meg az egynapos ülésen, hanem az első zsinaton hozott döntések mai jelentőségéről is kritikus eszmecserét folytatnak. 1610-ben ugyanis a református gyülekezeteket képviselő 36 résztvevő a presbiter-zsinati egyházszervezet alapjait lefektetve a rajnai református közösségen túlmutató egyházrendet hozott létre, ami a mi napig meghatározza többek között a magyar református közösség együttélését is. Az „alulról”, azaz a gyülekezeteket irányító presbitériumoktól induló egyházszervezetben a regionális és országos zsinatok a helyi közösségek parlamentjeiként biztosítják a lelkészi és világi képviselők paritásán alapuló egyházkormányzatot. Korábban a lelkészek és világiak egyenlő részvétele az egyház vezetésében elképzelhetetlen volt. A Duisburgi zsinaton emellett a vallásszabadság és az oktatás tekintetében is fontos döntések születtek. A gyülekezetek elkötelezték magukat, hogy „iskolamestereket” állítanak szolgálatba a fiatalok és gyermekek református közösség számára oly fontos nevelése érdekében. A harmincéves háború küszöbén a gyülekezetek 36 képviselője a félelem közepette is az evangélium felszabadító erejéről tanúskodott.      

A rendhagyó zsinati ülés része annak a többnapos ünnepi programsorozatnak, amely a szabadság mottója alatt („Annyira szabadok vagyunk”) ünnepi istentiszteletekkel, történeti városnézéssel, presbiteri találkozókkal, korabeli prédikátorokat megidéző szószéki beszédekkel és tudományos konferenciával igyekszik nem csupán az egyháztagok számára nyomatékosítani az esemény jelentőségét. Az egyház ismét a széles nyilvánosság elé lép a krisztusi szabadság üzenetével, nyilvános tereken felállított standokon mozgósítva tagjait.

A szeptember 4-én tartott ünnepi istentiszteleten Nikolaus Schneider, a Rajnai Egyház elnöke és Jan-Gerd Heetderks, a Hollandiai Protestáns Egyház kommunikációs szolgálatának vezetője, a Református Egyházak Világközösségének európai alelnöke hirdetik Isten igéjét. Huszár Pál főgondnok a magyar reformátusság üdvözletét ünnepi köszöntőjében tolmácsolja. Ahogy fogalmaz, példaszerű az a „béke, szeretet és egység”, ahogy a korabeli hittestvéreink az „egyházi ügyeket alulról felfelé, azaz a gyülekezetek zsinaton megvalósuló igaz közösségében intézték”. Huszár Pál a magyar reformátusság és a rajnai egyház közötti történelmi távlatokban is szoros kapcsolatot többek között azzal magyarázza, hogy a presbiter-zsinati egyházrend nagyon gyorsan meggyökerezett magyar talajon is. Jó példája ennek, hogy Pápán már 1615-ben létrejött az első presbitérium, amit a presbiter-zsinati kormányzat 1630. évi bevezetése követett a Dunántúli Egyházkerületben.

A jubileum alkalmat ad arra, hogy a két egyház közötti testvéri kapcsolatot és együttműködést, amelyet tavaly novembere óta immár írásos megállapodás is rögzít, még inkább megerősítse. A 773 gyülekezetében mintegy 2,9 millió tagot számláló, második legnagyobb német tartományi egyház ma is nagy hangsúlyt fektet református önazonosságára, a kárpát-medencei magyar református közösséggel való kapcsolatára.