– Miért van szükség adatvédelmi és adatkezelési mintaszabályzatra a református egyházban?

– Évszázadok óta kezelünk adatokat – kik a keresztszülők, kik házasodtak össze, mi a címük, kik szerepelnek a választói névjegyzékben –, de új helyzetet teremtett az Európai Parlament és az Európai Tanács rendelete, amely újraszabályozta az adatvédelemmel kapcsolatos uniós joggyakorlatot. Ez 2018. május 25-től minden tagország minden szervezetére vonatkozik. Tehát fe­lül kellett vizsgálni – az egyébként a magyar jognak megfelelő – adatvédelmi szabályozásunkat, így teszünk eleget az uniós kötelezettségnek. Az egész rendelet nem a Magyarországi Református Egyházról, hanem a multinacionális nagyvállalatokról szól, akik profilíroznak minket, és marketing, üzleti vagy akár politikai szempontból csinálnak üzletet az adatainkból.

– Milyen változást hoz a gyülekezetek adatkezelésében az új uniós rendelet, a GDPR?

– Az uniós rendelet a legnagyobb hangsúlyt arra az alapelvre fekteti, hogy a személyes adatok közlése mindig önkéntes. A gyülekezetekben tehát dokumentálni kell, hogy az adatszolgáltatás így történik. Például a szülőknek írásban nyilatkozniuk kell, hogy tényleg szeretnék, hogy megkereszteljük a gyermeküket, és az adataikat – név, lakcím – önszántukból adják meg, hogy bevezethessük az anyakönyvbe.

– Mit kell tenniük most a gyülekezeteknek?

– Minden egyházközségnek rendelkeznie kell – mielőbb – egyfajta adatkezelési szabályzattal. Mi közreadtunk egy mintát, amely mankóként szolgálhat a presbitériumoknak a szabályozáshoz. A lé­nyeg, hogy minden gyülekezet megalkossa a saját szabályzatát, és az legyen összhangban az uniós rendelettel. Ezt a helyben szokásos módon közre is kell adni. Jó megoldás lehet, ha új nyilvántartást kezdenek vezetni, ahol az adott személyek nyilatkozatot tesznek, hogy megismerték a szabályzatot, és önkéntesen adták meg az adataikat. Erre azért van szükség, hogy ha később jogvita alakul ki, akkor az egyházközség igazolni tudja az önkéntes adatszolgáltatást.

Letölthető, módosítható

A mintaszabályzat letölthető a re­for­matus.hu oldalról szerkeszthető word formátumban, amelyet akár át is dolgozhatnak, személyre szab­hatnak a gyülekezetek. A szabályzat ezen a linken érhető el.

– A kép- és hangfelvételek készítését, publikálását érinti-e az új szabályozás?

– Itt öncenzúrát kell gyakorolni a gyülekezeteknek: természetesen a tisztségviselőket – lelkész, gondnok, kántor – le lehet fényképezni, ki lehet tenni a honlapra, de a gyülekezeti tagokról előzetes beleegyezésük nélkül nem lehet felismerhető fotót publikálni. Különösen aggályos például, ha úrvacsora közben készül valakiről közeli kép, amit lehet, hogy ő nem is szeretne. Az ilyen képek készítését, publikálását mellőzni kell, mert emiatt érheti támadás az egyházközséget, és ez ellen nem is lehet védekezni.

– Milyen változásokat hoz az új szabályozás az adatok megismerhetőségéről?

– A magukról szóló adatokat a ter­mészetes személyek megismer­hetik, hozzáférési joguk van. Kér­hető helyesbítés – például cím­változás esetében –, és adathordoz­hatósághoz is van jog, például a házassági anyakönyvi bejegyzés adatainak továbbviteléhez. Az anyakönyvi bejegyzések törlésére azonban nincs lehetőség.

Hegedűs Márk, fotó: Dimény András

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja július 1-i számában.