A tanult teológus, történész, filozófus szót emelt az ellen, hogy bizonyos államok intézményeiből Európában szinte száműzik a vallási kifejezésformákat vagy jelképeket, s arról is tájékoztat, hogy a különféle vallásokat kontinensünkön nem kezelik egyenrangúként. A kutató rámutat annak veszélyeire, amikor az állam vallási világnézeti semlegességben tetszeleg. Ez magával hozza azt, hogy a közintézményekben a vallás teljességgel láthatatlanná válik. Olyan országokban, ahol hivatalosan bizonyos vallással azonosítják az államot, igen nagy veszélynek van kitéve a szabad vallásgyakorlás. Ilyen országok Kína, Vietnam és Laosz, ahol a hivatalostól eltérő vallásokat üldözik. De ide sorolhatók a konzervatív iszlám országok is, mint Pakisztán vagy Irán. Vannak olyan országok, melyek iskolarendszeréből szintén kiiktatták a vallás láthatóságát, ami azt sugallja, hogy a vallásnak semmiféle közéleti szerepe sincs. E tekintetben Franciaország problematikus. A szerző szerint az iskolákban nyugodtan ott lehetnek a különböző vallási jelképek, a feszület ugyanúgy, mint a kehely vagy a félhold. A vallásszabadság feladhatatlan, alapvető emberi jog, amit az államoknak egyenesen védeniük kellene,  mivel ez több, mint puszta tolerancia kérdése – állapítja meg Bielefeldt, aki korábban a Német Emberjogi Intézet vezetője volt, majd az Erlangen-Nürnbergi Egyetem emberjogi és emberjog-politikai tanszékének vezetője lett. Június 18 óta az ENSZ Emberjogi Tanácsának új különmegbízottja a hit- és lelkiismereti szabadság kérdésében. (pro-medienmagazin.de – 2010-08-10 – dr. békefy-röhrig klaudia – www.reformatus.hu)