A mai közbeszéd különös nézeteket vall az ember testéről és a testkultúráról, ezért általában testellenesnek képzelik el a vallásokat, különösen a keresztény vallást. Sokan úgy vélik, hogy a Biblia is eleve testellenes és a lélek egyoldalú felértékelése miatt lenézi az emberi testet. Ennél azonban sokkal komplikáltabb a kérdés. A test és lélek fogalmának merev szétválasztása ugyanis a görög filozófián keresztül került bele a keresztény teológiába, és a test halála és a lélek örök élete tan is ennek a következménye. 

Az evangéliumok Jézusnak nem csak a lelkéről beszéltek, hanem testi megnyilvánulását is leírták, sőt azt tartották nagyra, hogy benne az Isten Igéje hús-vér emberré lett (Jn 1,14). Ezért kell a kereszténynek gondoznia a testét, amely a feltámadáskor teljesedik ki. Mert nem csak a lélek, hanem a test is feltámad a keresztény elképzelés szerint. A test ellen elkövetett bűnöket azért ítéli meg súlyosabban Pál, mert azok a testi károsodás miatt az ember személyiségében mélyebb nyomot hagynak. Sőt, amikor a keresztény közösség egységét akarja leírni Pál, akkor is sajátos értelemben használja a test fogalmat, miszerint az egyháznak is Krisztus testévé kell válnia. 

E köré az aktuális és izgalmas téma köré rendeződnek az idei Nemzetközi Biblikus Konferencia előadásai.

Neves előadók 

A 22. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciára az előadók Prágából, Budapestről, Tsukuba-ból (Japán), Bécsből, Münchenből, Zágrábból, Kolozsvárról, Győrből és Gyulafehérvárról érkeznek, jól reprezentálva a Kárpát-medencei magyarokat és az európai és ázsiai biblikusokat.

A konferencia kiemelkedő előadója a nemzetközi szaktekintély Joachim Gnilka müncheni professzor a pápai biblikus bizottság tagja, konferenciánk lelkes támogatója. Joachim Gnilka, akinek számos könyvét fordították magyarra is, díjat alapított és ezt a díjat először Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek ítélte oda a nemzetközi zsűri. Érsek úr ugyanis akkor is magas szinten művelte a bibliatudományt, amikor még csak álnéven jelenhetett meg műve, a Prédikátor könyvének magyarázata „Minden hiábavalóság” címmel; és akkor is támogatta a szegedi konferenciát, amikor még a teológusok magyar határokon átnyúló kapcsolatát nem szívesen látta a hatalom.

A jelentkezési lap és a programról bővebben