Idén október 29-én adta át a – hagyományosan a reformáció napja alkalmából adományozott – Károli Gáspár-díjat az emberi erőforrások minisztere. „A reformáció ünnepe nemcsak a protestánsok számára fontos, lehetőség mindannyiunk számára, hogy végiggondoljuk, mit adott a magyarországi protestantizmus a nemzetnek és a világnak. Az egyházak nem érdekvédelmi szervezetek, az evangéliumi parancs szerint minden embert, s a szűkebb közösségeket, a nemzetet, a társadalmat szolgálják" – mondta Balog Zoltán, s arra kért mindenkit, hogy a protestáns értékeket, például a protestáns etikát ünnepelve azok forrását is keressék meg, mert Krisztus evangéliuma nélkül azok értelmezhetetlenek.

A reformációról a miniszter azt mondta: egyszerre személyes, ugyanakkor közösségi megújulás, az örökség megtartása s egyben megújítása. „Akkor tud az egyház időszerűen szolgálni, ha a tradíciókat élő segítséggé tudja változtatni." Hangsúlyozta a hiteles protestáns hit kultúrateremtő erejét, melyre jó példa a három idei díjazott munkássága is.

Kiemelkedő egyetemes és református művelődéstörténeti, egyháztörténeti és néprajzkutatói tevékenységét elismerve Károli Gáspár-díjjal tüntették ki Kósa László etnográfust, történészt, aki 1981-től az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékén oktat, s a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A budahegyvidéki presbiter számos könyv és tanulmány szerzője, a '70-es évek végétől foglalkozik egyháztörténettel. 1993-ban jelent meg Debrecenben az Egyház, társadalom, hagyomány című könyve. A gyulai református egyház történetét feldolgozó, 1994-ben megjelent munkáját a szakkritika a modern egyházközség-történet példájaként értékeli. Szerkesztője volt Reformátusok Budapesten címmel megjelent átfogó, kétkötetes munkának. Betegsége miatt a díjat nem vette át személyesen.

A szakrális és népi hagyományokat bemutató életműve elismeréseként szintén Károli Gáspár-díjjal jutalmazták Zentai Tünde néprajzkutatót, történészt, muzeológust. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett, egy-egy évig a pécsi Janus Pannonius Múzeumban és a Néprajzi Múzeumban dolgozott, 1973-tól pedig a szentendrei skanzen muzeológusa. Kutatási területe a falutervezés, a népi életmód, a hiedelemmonda és a néphit témaköre. Az MTA doktora, a tízkötetes, Dél-Dunántúl festett fakazettás templomait bemutató könyvsorozat szerzője. Egyházi örökségünket megőrző munkájáról, a szentendrei skanzen tárlatáról már korábban is írtunk. 

Az egyházi szolgálatban végzett kiemelkedő munkájáért, az evangélikus oktatási rendszerben végzett tevékenységét elismerve díjazták Tölli Balázst is. A pedagógus a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum tanára, majd igazgatóhelyettese volt, bő egy évtizede pedig igazgatója. Egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati tisztségeket is vállalt az evangélikus egyházban, leginkább oktatási-nevelési területen. A Magyarországi Luther Szövetség elnökségi tagja, az egyházi sajtóban és a bibliaterjesztésben is aktívan szolgál.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár méltatásában arról beszélt, hogy a három díjazott élete és szolgálata példa lehet számunkra: ahogy visszanyúltak gyökereikhez és egész életükben a hitünk, kultúránk megőrzésén és továbbadásán munkálkodtak.

A Károli Gáspár nevét viselő díjat 1997-ben alapította az akkori kulturális minisztérium, és azóta évente egyszer adják át olyan embereknek – egyszerre legfeljebb háromnak –, akik a hittudományok területén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet, valamint kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok terén. Az elmúlt években a református díjazottak között volt Felhősné Csiszár Sarolta múzeológus, Bódiss Tamás egyházzenész, Berkesi Sándor zeneszerző és Herczeg Pál nyugalmazott teológus.

Feke György, fotó: Vargosz