Magyarországon körülbelül hétszázötven-ezren vallják magukat romának, bár nem beszélhetünk egységes népcsoportról, hisz vannak közöttük beások, romungók, kárpáti, vend, oláh- és gáborcigányok is. Életkörülményeik sem egyformák: vannak közöttük értelmiségiek, muzsikus családok, kereskedők, hetven százalékuk azonban a szegénységi küszöb alatt él. Csak tizenhat százalékuknak van munkája, s a roma gyerekek fele halmozottan hátrányos helyzetű régióban él. A riasztó számok nem új keletűek, „évtizedek óta tart ez az ördögi kör” – mondta Szabóné Kármán Judit. A romológus szerint ebből a rossz minta, valamint a segítő kezek és kapaszkodók hiánya miatt nem tudnak kitörni.

Gyökerek és szárnyak kellenek

A mélyszegénységért az elhibázott állami hozzáállás is felelős. A kommunizmus idején ugyan munkát adtak a cigányoknak, de szegregálták, alacsony oktatási szinten tartották őket. A rendszerváltáskor képzetlenül, felkészületlenül kerültek a munkaerőpiacra, a változás igen rosszul érintette ezt a réteget. Az iskolázatlanság és a szakképesítés hiányából fakadó munkanélküliség nemcsak szegénységhez, hanem egészségügyi és szociális problémákhoz is vezet. „Ha pedig hiányzik otthon az írásbeliség, ha rossz mintákat lát a gyermek a környezetében, akkor rendszerint nem tudja leküzdeni ezeket az akadályokat” – állítja a szakember. „Önök a kivételek, a csodálatos példa, a remény emberei” – szólította meg az előadó a szakkollégistákat.

Ezek után sok roma fiatal érzi származását isteni csapásnak. „Nem rosszabbul, csak másra és másképp szocializál a cigány kultúra” – mondta Szabóné Kármán Judit. A végtelen szabadság, a szoros, túlóvó szeretet és a hullámzó érzelmi élet egy boldogabb életre nevel, csak nem segít beilleszkedni a többségi társadalomba. Eddig ezt a pedagógia kompenzálandó deficitként kezelte, de eredménytelenül. „Paradigmaváltásra van szükség. Nem a gyermekanyaggal, hanem az oktatással van baj.” Gyökereket és szárnyakat kell adni ezeknek a fiataloknak – véli a romológus. 

Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár a kormány egymásra épülő felzárkóztatási – oktatási és szociális – programjait ismertette a Biztos kezdet kismamaházaktól kezdve a felsőoktatási roma szakkollégiumokig, melyeket a következő három évben 1,5 milliárd forinttal tervezik támogatni. „Célunk az, hogy minél több és hitelesebb roma értelmiségi legyen” – mondta a szakpolitikus.

„A cigányság életmódjában felhalmozódott deficitet nem lehet csak kormányzati eszközökkel megoldani. Felelősségünk van abban, változik-e az életünk” – a reménytelenségről és a kitörési lehetőségekről mesélt Káli-Horváth Kálmán, aki évekig élt egy cigánytelepen. „Ha választhattok, a reménység felől, ne a kétségbeesés felől közelítsétek meg a helyzetet” – bátorította a roma festőművész hallgatóságát. „A legkisebb lehetőséget is meg kell becsülni, azokból kell építkezni. Ha már van munkám, be tudom osztani a pénzemet, van becsületem a gyerekem előtt, elvárhatom tőle, hogy tanuljon.”

Egyház és cigányság szövetségesek

„A magyarországi cigányság jelenlegi problémahalmazának megoldása nem képzelhető el össztársadalmi közös akarat és együttes vállalás nélkül” – erről Derencsényi István beszélt. A tiszántúli lelkészi főjegyző szerint az előítéletek leküzdésében és a közösségvállalásban az egyházaknak – a megbékélés eszközeiként – különleges szerepük van. „A cél nem a békés egymás mellett élés elérése, hanem az egymásért élés megvalósulása” – fogalmazott.

„A cigányságnak fel kell ismernie természetes szövetségesét az egyházban” – mondta, emlékeztetve arra, hogy Isten nem személyválogató, a feltámadott Jézus Krisztus minden néphez küldi tanítványait – amennyiben tehát az egyház hűséges akar maradni Urához, nem tehet mást, mint felelősséget vállal a roma kisebbségért.

A Magyarországi Református Egyház (MRE) cigánymissziós stratégiáját, s az azzal összhangban folyó munkát (evangelizáció, közösségfejlesztés, oktatás) Dani Eszter ismertette. „A személyes és a közösségi megújulás egyháza szeretnénk lenni, ahol a cigányok is találkozhatnak az evangélium befogadó, gyógyító és újjáteremtő erejével – mondta a Zsinati Missziói Iroda vezetője. – A megbékélést szeretnénk szolgálni Istennel, önmagunkkal, felebarátainkkal és a teremtett világgal.”

Dani Eszter a misszió holisztikus – egész emberre tekintő – voltát hangsúlyozta: ne csak a cigányok lelkét akarjuk megmenteni, hanem lássuk meg az éhező, fázó, beteg testet is. Az evangelizáció mellett oktatásra, munkahelyteremtésre van szükség – hangsúlyozta Derencsényi István is, aki szerint „a meglévő problémahalmazból a roma értelmiségi réteg erősítése látszik kiútnak”, ezt szolgálja a roma szakkollégiumi hálózat.

Gyakornoki program segíti az elhelyezkedést

A konferencián arról is szó volt, hogyan segíti a WISZ gyakornoki programja a hátrányos helyzetű fiatalok elhelyezkedését a munkaerőpiacon. Erről Nagy Krisztina, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának cigánymissziós munkatársa beszélt: „Igyekeztünk olyan gyakorlati helyet találni a diákoknak, ahol valódi munkát végezhetnek, valódi tapasztalatokra tehetnek szert.”

Balogh Róbert a Missziói Irodánál gyakornokoskodott

A július elején indult, TÁMOP-pályázatból finanszírozott programba elsősorban a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat jelenlegi vagy idén diplomázott hallgatói jelentkezhettek. Egyházi intézményeknél, civil szervezeteknél és magáncégeknél helyezték el őket, ebben a Passion 4 Work cégcsoport is segítette a WISZ-t. A gyakornokok között van laborasszisztens, segédlelkész, újságíró gyakornok és pénzügyi adminisztrátor is.

A program csak szeptember végén zárul le, de már négy cég jelezte, hogy szeretné az ott dolgozó hallgatókat a jövőben is tovább foglalkoztatni. A sikeres programot HR innovátor díjra jelölték Szervezeti és társadalmi értékteremtés kategóriában. A program iránti érdeklődést látva már tervezik a folytatást. Az elképzelések szerint a mostani három hónapról hat hónapra növelik a gyakorlat maximális hosszát, hogy a jelentkezőknek több ideje legyen elsajátítani a megfelelő kompetenciákat, ezzel egyidejűleg pedig több idejük legyen hasznosítani a megszerzett tudást is.

Megosztották tapasztalataikat a program különböző résztvevői

A találkozón a résztvevők ízelítőt kaptak abból is, milyen egyházi és állami kezdeményezésekhez csatlakozhatnak, ha segíteni szeretnék a magyarországi cigányságot problémái megoldásában.

Feke György – Gál Noémi Fruzsina, fotók: Vargosz