„Távozzatok előlem hangos éneklésetekkel, hallani sem akarom lantotok zengését! Áradjon a törvény, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak!” Ámósz 5:23-24

Kedves Testvérek!

Világszerte élő egyházak közösségeként összeköt bennünket Krisztusba vetett hitünk és az elkötelezettség, hogy Isten nevében cselekedve munkáljuk, hogy az igazság bővizű patakként áradjon mindenkihez. Ennek jegyében tettünk közzé több ízben is felhívást minden ember méltóságának tiszteletére, védelmére és érvényesítésére. A jelenlegi európai menekültválság a legújabb kihívás világméretű családunk előtt, hogy felemeljük szavunkat és tegyünk a szükséget szenvedők megsegítéséért és felszólítsuk a politikai vezetőket is, hogy hasonlóképpen cselekedjenek.

Az elmúlt év májusában Libanonban tartott végrehajtó bizottsági ülésen hallottunk közel-keleti testvéreink küzdelméről, hogy a jelentős politikai átalakulás közepette is érvényt szerezzenek a „szeresd felebarátodat” evangéliumi parancsnak. Testvéreink még akkor is tették a dolgukat és segítettek, amikor menekültek százezrei özönlöttek át a szír-libanoni határon. Munkájukat azóta is töretlenül végzik, ahogy arról legfrissebb beszámolójukban tájékoztatnak:

„Mit mondjunk azokról az emberekről, akik otthonaikat és mindenüket hátrahagyva menekülnek és keresnek biztonságot és reményteli jövőt egy másik országban? Embercsempészek ígéreteinek engedve szír emberek ezrei kelnek útra a tengeren a veszély ellenére is, akik közül sokan soha nem érnek partot. Miből meríthetünk reményt? Hogyan segíthetünk? Ez most a kérdés, amelyre nincs kész válasz.”

A libanoni egyházak mégis „megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy segíteni tudjanak”. Ahogy magyar testvéreink is cselekedtek és mindent megtesznek jelenleg is, hogy vendégszeretett szellemében fogadják a jövevényeket, függetlenül attól, hogy azok országukban akarnak-e telepedni, vagy tovább akarnak menni. Az egyház mindeközben „köszönetet mond az állampolgároknak, hogy türelemmel és megértéssel viseltetnek nehéz helyzetben lévő embertársaik iránt”.

A térségben élő testvéreinkhez csatlakozva, az igazság mellett elkötelezett közösségként közösen kell felemelnünk szavunkat és sürgetnünk a kormányokat, hogy vállaljanak felelősséget ezekért a gyermekekért, nőkért és férfiakért, akik olyan háború elől menekülnek, amelyet nem ők indítottak, olyan terror elől, amelyet nem ők okoztak és olyan igazságtalan rendszer elől, amelynek áldozatai. Ahogyan a 2010-es Egyesülő Nagygyűlésen megerősítettük: Arra szólítjuk fel a kormányokat és az egyházakat, hogy az emberekre ne fenyegető veszélyként vagy árucikként, hanem méltósággal bíró emberi lényként tekintsenek.

Cselekvésre buzdító felhívásunktól elválaszthatatlan, hogy állhatatosan imádkozzunk és mélyen átérezzük az Isten gyermekeként ránk ruházott felelősséget és elkötelezzük magunkat, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a világ átformálásáért az igazságosság, megbékélés és béke jegyében. A szükséget szenvedők befogadása és segítése elengedhetetlen, ahogy az igazság és a béke melletti kiállás is szerte a világban.

Kérjük, hogy szólítsátok meg kormányotok vezetőit. Kérjétek őket országhatáraik megnyitására és több menekültek befogadására. Szólítsátok fel őket arra, hogy állítsák le a fegyverek értékesítését a hadban álló felek részére és helyette fordítsák forrásaikat az erőszak áldozatainak megsegítésére és az igazságos és gyors béke megteremtésére.

Kérjük, hogy imádkozzatok, küldjetek üzenetet és támogassátok közösségünk azon tagjait, akik a jelen helyzetben a frontvonalakon vannak, különösen tekintettel a fent említett egyházakra és olaszországi testvéreinkre.

Ahogyan az Accrai Hitvallásban megerősítettük, „hiszünk Istenben, minden élet Teremtőjében és Fenntartójában, aki társául hív bennünket a teremtésben és a világ megváltásában. Annak az ígéretnek a fényében élünk, hogy Jézus Krisztus azért jött el, hogy bőségben éljünk (Jn 10,10). A Szentlélek vezetése és megerősítése alatt nyitottak vagyunk világunk valóságára.”

A világ összetört, megosztja a bűn, a kapzsiság vezeti és a félelem emészti fel. Ezzel kell szembeszállnunk és családként együtt megvallanunk Jézus Krisztusba vetett hitünket és reménységünket, szolidaritásban Isten gyermekeivel, akiket fájdalom és kétségbeesés gyötör.

Chris Ferguson
REV főtitkár

Külügyi Iroda
Forrás: www.wcrc.ch