Fordulat következhet be a pápai primátusban, tehát a római püspök hajlandó lenne megváltoztatni az elsőbbségéről szóló évezredes tanítást? Egyszer még meg lehet szüntetni az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadást a nyugati és a keleti egyház között? Valami mintha mozdulni látszana... (Vatikán) - A pápa kész megtárgyalni azokat a formákat, amelyekben a római püspök „megvalósíthatná a szeretet mindenki által elismert szolgálatt” – fordult XVI. Benedek az Ortodox Egyházakhoz I. Bartholomeosz konstantinápolyi patriarchának Szent András apostol ünnepe alkalmából írt levelében. Az ünnepségen részt vettek a Vatikán képviselői is. Az elmúlt években szokássá vált, hogy a Konstantinápolyi Patriarchátus is elküldi képviselőit Rómába Szent Péter és Pál apostolok június 29-i ünnepére. Levelében XVI. Benedek emlékeztetett három évvel ezelőtti isztambuli látogatására, és hangsúlyozta, hogy a keresztények tanúságtétele „több embert fog megnyerni, ha minden Krisztusban hívő egy egészet fog alkotni, egy szív és egy lélek lesznek”. Ahogy elődje, II. János Pál, úgy XVI. Benedek is hangsúlyozza, hogy a keresztények megosztottsága „szégyen” és aláássa az Evangélium hirdetése iránti bizalmat. XVI. Benedek kijelentette, hogy a Római Katolikus Egyház „Szent Péter apostol szolgálatára” [vagyis a római pápa tisztségére] mint „az Úr Egyházának adott ajándékára” tekint és ezt a szolgálatot nem „a hatalommal rendelkezés értelmében”, hanem „kizárólag az Egyházról mint egy testről szóló tanítás szellemében” kell értelmezni. A pápa szerint addig, amíg meg nem szűnik a keleti és a nyugati egyházak közötti 1054 óta tartó szakadás, a keresztényeknek közösen kell együtt munkálkodniuk az emberi személyiség méltósága, az alapvető erkölcsi értékek védelmében, az igazságosság és a béke erősítésében. Ma a Római Katolikus Egyház és az Ortodox Egyház között számos hitbeli különbség létezik, többek között az, hogy az ortodoxok nem fogadják el a római püspök Egyházon belüli primátusát és a római pápa tévedhetetlenségéről szóló tanítást. Az Ortodox Egyház nem ismeri el a Római Katolikus Egyházban végzett szentségek érvényességét, miközben a római katolikusok a II. Vatikáni Zsinat óta azt állítják, hogy érvényesnek tekintik az Ortodox Egyház szentségeit. Az Ortodox Egyház prozelitizmussal is vádolja a Vatikánt, vagyis hogy római katolikus egyház propagandát folytat ortodox területeken és ortodox hívők között azzal a céllal, hogy az Ortodox Egyház hívőit a katolicizmusba csábítsa és kiterjessze befolyását az Ortodox Egyházakra. Mivel a római pápa primátusáról és tévedhetetlenségéről szóló tanítások, valamint az ezzel összefüggő teológiai és kánoni kérdések alkotják az ortodoxok és a római katolikusok közötti ellentétek sarokkövét, már a néhai II. János Pál is többször kijelentette: kész arra, hogy a teológusok és a szakemberek megtárgyalják ezeket a kérdéseket és kölcsönösen elfogadható megoldásokat dolgozzanak ki. A Római Katolikus Egyház jelenlegi feje a keresztények egységének visszaállítását pápasága egyik legfőbb céljának tekinti, és kijelentette, hogy kész további lépéseket tenni annak elérése érdekében. (pravoslavie.ru – 2009-12-03 – dr. békefy-röhrig klaudia – www.reformatus.hu)