Legyen gazdája a cigányokkal folyó munkának, a cigányok között végzett szolgálatnak a református egyházban – ez az egyik legfontosabb gondolat a szerdán megalakult Református Cigánymissziós Tanács létrehozása mögött. A testület feladata az lesz, hogy összefogja a cigányokkal kapcsolatban jelenleg már működő kezdeményezéseket, ösztönözzön, koordináljon és irányt is mutasson. A tanács nem szaktestületként működik majd, de szakértőket fog felkérni az egyes feladatok, a problémákra adandó válaszok konkrét kidolgozására.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának 2009. őszi ülése döntött úgy, hogy a cigánymisszió koordinálására egy tanácsot hoz létre. „Az MRE cigányok között végzett szolgálatának meghatározására” címet viselő határozati javaslat megállapította, hogy a református egyház korábban is odafordult a cigányság felé és a rendszerváltás után is sok új lehetőséget használt ki a közöttük végzendő szolgálatra. Azonban azt is leszögezték, hogy a cigánymisszió mindezidáig nem tudott megerősödni, ezért belső és külső igény egyaránt megfogalmazódott, hogy a református egyház meghatározza azokat az alapelveket, és kialakítsa azokat a módszereket, amelyekkel ez a feladat elvégezhető.

A zsinati döntés szerdán, szeptember 29-én öltött testet és alakult meg a Református Cigánymissziós Tanács. A testület legalább nyolc-, de legfeljebb tizenkét tagú. A négy egyházkerület legfeljebb három-három tagot delegálhat, volt olyan egyházrész, amely élt ezzel a lehetőséggel, máshol még keresik a megfelelő képviselőt.

Az első tanácskozáson részt vett Bölcskei Gusztáv, a Zsinat püspök-elnöke, Csomós József tiszáninneni püspök, Gaál Sándor nyírségi esperes, a debreceni teológia tanszékvezető egyetemi docense, Dani Eszter rákoskeresztúri lelkipásztor, a budapesti cigánymisszió vezetője, Hadházy Antal lelkipásztor, szociológus, főiskolai tanár, a Cigánymisszió korábbi vezetője, Kutasiné Molnár Boglárka kaposmérői lelkipásztor és Taracközi Gerzson tiszáninneni missziói és munkácsi lelkész. Nem tagként volt jelen az ülésen Tarr Zoltán zsinati tanácsos, Magyarné Balogh Erzsébet, a Református Missziói Központ lelkész-igazgatója, valamint Landauer Attila, a Zsinati Hivatal cigánymissziós koordinátora.

Az eseményt Bölcskei Gusztáv nyitotta meg, majd bevezetőjében Tarr Zoltán ismertette a tanács megalakulásához vezető folyamatot. Kitért rá, hogy természetesen nem új a téma, de országos szinten jelenleg nincs koordinálva a cigányok közötti szolgálat, ez gyülekezeti szinten folyik. Korábban is felvetődött már az országos együttgondolkodás igénye, ez azonban különböző okokból többször meghiúsult.

Most sem egy mindenható szervet hozott létre a Zsinat, hanem olyan testületet, amely javaslatokat tesz, iránymutatást ad majd, mind a cigányokkal foglalkozóknak, mind a döntéshozók felé. „A tanács a cigányokkal folyó munka gazdája lesz” – fogalmazott a zsinati tanácsos. Fontos, hogy a közös munka ne csak személyes kapcsolatokon keresztül folyjon. A cigánymissziós tanácsnak kell segíteni az egyházban már meglévő, jó kezdeményezések működtetésében, érdemben odaállni majd a legjobbak mellé, és meg kell találni annak a módját is, hogy a cigányok között szolgálatot végzőket jobban bevonják a gondolkodásba. Ápolni kell a kérdéseket és a kételyeket, de a testület lesz az a szerv is, amely zsinati felhatalmazással, legitim módon képviseli majd az MRE-t a külső szervek, például a kormányzat felé.

A Református Cigánymissziós Tanács nem szakbizottságként dolgozik majd, hangsúlyozta a zsinati tanácsos, vagyis nem az volt a cél, hogy kizárólag a terület legjobb ismerőit gyűjtse össze. A feladata az lesz, hogy az egyháziasságot megjelenítse ebben az ügyben, összefogjon, szűrje és mérlegelje a beérkező javaslatokat. Természetesen a terület szakértőit is bekapcsolják a munkába, a tanács konkrét szakmai teendőinek az elvégzésére.

„A legfontosabb, hogy meghatározzuk és lássuk a célokat. Ezek közül a számomra a legfontosabb annak az ismerete, hogy a cigány társadalom a jövő egyházának a része” – mondta Csomós József. A tiszáninneni püspök fontosnak tartotta megjegyezni, hogy általános hiba a cigányságot egységként kezelni, miközben saját egyházvezetői és élettapasztalata, hogy nincs két egyforma cigányok lakta falu, közösség.

Gaál Sándor ennek szellemében fontosnak feladatnak tartja a hazai cigányság és a cigányokkal foglalkozó református szolgálatok, az őket bekapcsoló gyülekezetek, közösségek feltérképezését, hogy a jövőbeni munkához teljes kép álljon rendelkezésre.

A tanács konkrét munkatervet, ütemtervet dolgoz majd ki, már a feladatok meghatározásával – ezt a testület tagjai a következő, október végi ülésen teszik majd meg.

Csepregi Botond, fotó: Kalocsai Richárd