A tanulmány szerint a németek a menekülteket egyaránt fogadják bizalommal és szkepticizmussal. A lakosság véleménye ugyan megosztott, de stabil e kérdésben, olvasható az EKD Társadalomtudományi Intézete által készített tanulmány végkövetkeztetésében. A tanulmány telefonos közvéleménykutatás alapján készült, amelyre 2015 novembere és 2016 augusztusa között, négy időpontban került sor.

 A hangulat nem fordult át Németországban

Az aggodalmak ellenére a hangulat Németországban kiegyensúlyozott, olvasható a „Kétely és bizalom- hogyan tekint Németország a menekültekre?”című tanulmányban. A közvélemény-kutatás kezdetén a vélemények megosztottak voltak arról, vajon Németország a menekülthelyzet kihívásaival meg tud-e majd küzdeni, és ezen az állásponton 2016 augusztusáig semmi sem változott.

A felmérésben megkérdezettek 15 százaléka gondolta biztosan, hogy Németország meg tud küzdeni a kihívásokkal. Megközelítőleg ugyanennyien mondták azt mind a négy időpontban, hogy az ország erre nem lesz képes. A felmérésben résztvevők mintegy 20-20 százaléka felelt „inkább igennel” vagy „inkább nemmel”. A maradék 30 százalék válasza pedig a „részben” opciót választotta. A regionális tendenciák alapján a válaszadás kiegyenlített – a nyugati országrészben a pozitív hozzáállás a jellemző, míg a keleti tartományokban inkább a szkepticizmus.

A lakosság elkötelezettsége némi növekedést mutat

A felmérés alapján leginkább a menekültekkel való személyes találkozás során szerzett pozitív tapasztalatok járulnak hozzá a bizakodó állásponthoz. Az aktív felelősségvállalás a lakosság körében összességében némileg emelkedett. 2015 novemberében a számok alapján 10,9 százalék támogatta a menekülteket, 2016 májusában ez a szám már 11,9 százalék volt. A tárgy- és pénzadományokat figyelmen kívül hagyva 2015 novemberében ez a szám a lakosság 7,3 százalékát tette ki, 2016 májusában pedig épp csak 9 százalékát.

Ezek az eredmények megmutatták, hogy a lakosságot meghatározó elkötelezettség semmiképp sem tekinthető a befogadó kultúra („Willklommenskultur”) átmeneti, szalmaláng életű fellángolásának. Továbbra is fontos viszont, hogy a lakosság aktív szerepvállalása megfelelő megbecsülést élvezzen és támogatásra találjon. Ez különösen a keleti tartományokra érvényes, ahol a menekülteket aktívan támogató emberek kevesebb társadalmi elismerésben részesülnek.

Tartós félelem a szélsőjobboldaltól

A németek túlnyomó többsége összességében pozitív folyamatokat és hatásokat kapcsol össze a bevándorlással, olvasható egy további eredményben. A megkérdezettek több mint négyötöde helyeselte a menekültek befogadását Németországban a humanitárius segítségnyújtás jegyében. A bevándorlás kultúrára gyakorolt pozitív, gazdagító hatását is sokan kiemelték.

Ezzel egyidőben ugyanakkor az aggodalmak sem nagyon változtak. Az első helyen áll az erősödő szélsőjobboldaltól való félelem (a válaszadók több mint 80 százaléka), ezt követi a lakáspiacon kialakuló konkurenciától való félelem (majdnem 80 százalék). Szintén sokan tartanak a szélsőséges nézeteket valló muszlimok növekvő számától (körülbelül 70 százalék).

A közvéleménykutatást a Kantar Emnid Közvéleménykutatási Intézet több témát érintő, országos telefonos adatfelvétel alapján végezte. A célcsoport a 14 év feletti németajkú lakosság volt. Az adatfelvételre 2015 novemberében, illetve 2016 februárjában, májusában és augusztusában került sor.

Külügyi Iroda

Fordította: Kecskés Petra

Forrás: www.ekd.de