Háború idején

Az ukrajnai helyzet kárpátaljai hatásairól a Generális Konvent plenáris ülése előtt Zán Fábián Sándor számolt be. A püspök elmondta: a Kárpátaljai Református Egyház Kijevtől még az államtól átvállalt oktatási és szociális feladatok ellátásáért sem kap semmiféle támogatást. Az állam ennek ellenére golyóálló mellények, repeszálló szemüvegek és sisakok, valamint katonai csizmák beszerzését kérte a reformátusoktól. Az állami szervek a menekültek ellátásában is számítanak az egyházra. „Az utóbbi kérésre keresztyénként már másképp tekintünk, hiszen küldetésünk van az üldözöttek felé, ugyanakkor magyarként ambivalens érzéseket kelt bennünk, hiszen a keletről érkező szláv lakosság megváltoztatja vidékünk etnikai arányait" – világított rá dilemmáikra az egyházi vezető.

„Nincsenek utak, nincsenek közművek, nincs közvilágítás, de az adóterheinket emelik" – adott hangot felháborodásának Zán Fábián Sándor. A püspök kifejtette: az ingatlanadó ez év második felétől már nem csupán az ingatlanok lakó-, hanem az egész területre kiterjed. Az is kedvezőtlenül érinti a református egyházat, hogy a kommunizmus évtizedeiben elkobzott és lepusztított, majd az egyház által nyugati és magyarországi segítséggel felújított parókiákra luxusadót vet ki az állam.

Nemcsak az egyházat, az embereket is sújtja az óriási infláció: az ukrán nemzeti valuta az elmúlt hónapokban elvesztette értékének harmincöt-negyven százalékát, az üzemanyag literenkénti ára pedig már az egy eurót is elérte. Az orosz gázcsapok elzárása is komoly fejfájást okoz, hiszen a tél közeledtével gázkazánok helyett vegyes tüzelésű kazánokat kellene beállítani, de a cserének óriási költségei lennének. Az oroszországi munkalehetőségek a konfliktus miatt ugyanakkor megszűntek, ráadásul számos magyar családfőt is a keleti frontra vittek. Akik pedig tehetik, Magyarországra menekülnek a behívó elől. A családok, az otthon maradó asszonyok, gyerekek és idősek nyomorúságos helyzetét a református egyház a tél közeledtével ingyenkonyhák felállításával és tűzifa biztosításával tervezi enyhíteni.

„Az egyre nagyobb gondok közepette egyre nagyobb jelentősége van a Magyar Református Egyház Közösségének" – hangsúlyozta a kárpátaljai püspök, aki köszönetét fejezte ki a Magyar Református Szolidaritási Alapért és a Magyar Református Közoktatási Alapért is. Míg előbbi a Kárpát-medencei lelkipásztorok önkéntes befizetéseinek köszönhetően a kárpátaljai nyugdíjas lelkészek és lelkészözvegyek nyugellátását biztosítja, utóbbi a kárpátaljai iskolák működéséhez járul hozzá. Az egyházvezető háláját fejezte ki tovább a Magyar Református Szeretetszolgálatnak, a magyar államnak és a debreceni egységfesztivál, valamint a dunántúli egyházi napok résztvevőinek is, utóbbiak perselyadományukkal segítették a kárpátaljai református egyház szolgálatát. Zán Fábián Sándor végül megjegyezte: a VII. Magyar Református Világtalálkozó szellemében augusztus 23-án családi napot tartanak Nagyberegen, ahova várják a világ magyar reformátusait is.

Megújuló testületek és megújuló templom

Megkezdődött az egyházmegyei és közegyházi szintű tisztújítás folyamata a Felvidéken – erről Fekete Vince tájékoztatta lapunkat. A főgondok elmondta: május 31-ig minden felvidéki egyházmegyében lezajlott a jelölő közgyűlés, ahol az új egyházmegyei és országos egyházi vezetőkre – az esperesekre, egyházmegyei gondnokokra, a püspökre és a főgondnokra –, valamint ezek helyetteseire és a zsinati képviselőkre tettek javaslatot a gyülekezetek. Ezt követően a közegyházi választási bizottság a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház törvényei szerint a jelöltek átvilágítását kérte az illetékes állami hatóságtól. A jelöltek végleges listáját csak ezután, várhatóan szeptemberben kapják meg a presbitériumok. Októberben megtörténik a választás, november az esetleges jogorvoslati kérelmek ideje lesz, így ősz végére lezárulhat a választási folyamat. Az új tisztségviselők január 1-jétől vehetik át a hivatalt, az egyházmegyei közgyűlések és a zsinat ezután tartja meg alakuló ülését. A további tisztségviselőket – a bizottsági és a bírósági tagokat – már ezek a testületek fogják megválasztani.

Nemrégiben, július 7-én írta alá a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház és a horvát vidékfejlesztési minisztérium azt a megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy befejeződjön a baranyai Bellye református templomának újjáépítése – osztotta meg lapunkkal a horvátországi magyar reformátusok örömét Csáti Szabó Lajos püspök. A bellyei templomot még a délszláv háború idején, 2002. augusztus 20-án szerb martalócok gyújtották föl. A korábbi években a horvát állam és a Dunamelléki Református Egyházkerület segítségével a tetőzetet, a toronysüveget és a templombelsőt állították helyre, most a padok megépítésére és a külső renoválásra kerülhet sor. Az egyházi vezető hozzátette: várhatóan a reformáció ünnepére készül el a beruházás, és ennek örömére ünnepséget szerveznek majd.

Építkezés Erdélyben

A HEKS-szel július 10-én Sepsiszentgyörgyön aláírt megállapodás három évre szabályozza a svájci protestáns segélyszervezet és a Romániai Református Egyház együttműködését – tájékoztatta lapunkat Kató Béla. Az erdélyi püspök elmondta: számos megbeszélés eredményeként sikerült a nyugat-európai partnereikkel beláttatniuk, hogy a HEKS-nek a társadalmi kezdeményezések segítése mellett nem szabad kivonulnia az egyházak támogatásából sem. A megállapodás szerint a HEKS támogatást nyújt a diakónia, a továbbképzések területén, valamint a kis gyülekezetek és a szórványok, illetve az őket ellátó körlelkészségek kialakításában és finanszírozásában is.

Az egyházi vezető beszámolt továbbá arról, hogy egyházkerületük az Erdélyi Református Nőszövetség használatába adta Árva Bethlen Kata szülőházát, a bonyhai kastélyt és birtokait, amelyeket még a visszaszolgáltatás után gróf Bethlen Fruzsina adományozott a református egyháznak. Az egyelőre romos állapotban lévő épület jövőbeni felújítására már megkezdték a gyűjtést az erdélyi asszonyok, hogy a jövőben Árva Bethlen Kata szellemiségének megfelelően szociális és továbbképző központként szolgálhassa a nőszövetség céljait.

Kató Béla a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyével kapcsolatban elmondta: a református egyház tulajdonában lévő oktatási komplexum körüli huzavona jól példázza a román igazságszolgáltatás állapotát és a romániai kisebbségek és kisebbségi egyházak helyzetét. Mint elmondta, a román bíróságok egymás között tologatják az aktákat, újabb és újabb váratlan fordulatokra és előkerülő dokumentumokra hivatkozva húzzák az ügyet, legutóbb szeptemberre halasztották a nyárra kitűzött tárgyalást. A püspök úgy véli, a nemzetközi tiltakozás miatt a román hatalom sem tudja, miként tegyen pontot az ügy végére, ezért időhúzásra játszik. – Azért bízunk benne, végül győzhet az igazság, és a református egyházé maradhat ez a fontos intézmény, amelynek területén ráadásul komoly fejlesztéseket valósítottunk meg az elmúlt esztendőkben – adott hangot reményüknek a református püspök.

Kiss Sándor