A 358. – áldozócsütörtöki – dicséret éneklésével kezdődött a Zsinati Tanács május 28-i ülése. A nyitóáhítatot Köntös László dunántúli főjegyző tartotta: „Ma előttünk egy intézmény minden gondja, holnap meg azt prédikáljuk, hogy az Úr Jézus a mennybe ment. Kívülről nézve olyanok vagyunk, mint akik két világ között cikázunk, de talán csak a valóság két aspektusáról van szó." A főjegyző szerint áldozócsütörtökben benne van az egyház feszültsége, de Isten adta ezt az ellentmondásos helyzetet: „Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem." (Jn 16,16)

Szentlelkes fantáziát kívánva

Köntös László arról beszélt, hogy Jézus világosan kijelöli azt a nézőpontot, ahogyan az egyháznak látnia kell önmagát, mégpedig az általa ígért jövő felől. „Az egyház ideje átmeneti idő. A bökkenő az, hogy Jézus ígérete kétezer éves – emberi oldalról kibírhatatlanul sok idő, állandóság, mely elnyeli a távlatokat, s itt marad a történeti időbe zárt egyház, az intézményrendszer." Az egyházkerületi főjegyző szerint ez a legnagyobb kísértés az egyház számára.

„Tudunk-e azonosulni azzal a nézőponttal, amit Jézus kijelölt a tanítványoknak? Nem egyszerű dolog ez. Látunk földhözragadtságot és önzést. De túllátunk-e ezen és meglátjuk-e a krisztusi perspektívában élő egyházat?" – kérdezte a dunántúli főjegyző, s e kettősség megéléséhez – Wolfhart Pannenberg evangélikus teológus szavaival élve – „szentlelkes fantáziát" kívánt a Zsinati Tanács tagjainak.

Az ülést ezt követően Huszár Pál főgondnok, a Zsinat világi elnöke nyitotta meg. A tanácskozás nyitányaként megválasztották az ülés jegyzőkönyvvezetőit, számba vették a megjelenteket és a tanács tagjai elfogadták a napirendet.

Még Debrecen

Az ülés megnyitó beszédét ezúttal is Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke mondta el. A tiszántúli püspök azzal kezdte mondandóját, hogy az előző tanácsi ülés óta eltelt idő legfelemelőbb pillanatának a múlt szombati Református Egység Fesztivált nevezte. Felidézte azt a rövid történetet, amely az úrvacsorás istentisztelet alatt zajlott: a debreceni főtéren áthaladó villamos a szertartás idejére leállt, a vezetője pedig leszállt és a Nagytemplom előtti gyülekezetben magához vette az úrvacsorát, majd visszaült járművére.

Az ülés tárgyára rátérve elmondta, a tanácskozás napirendjén az egyház, illetve intézményeinek költségvetései, zárszámadásai, illetve a zsinati tanácsi határozatokat igénylő ügyek szerepelnek. A Zsinat lelkészi elnöke beszámolt a Zsinati Tanács decemberi és februári határozatainak végrehajtásáról.

Zárszámadások, költségvetések minden mennyiségben

A Számvizsgáló Bizottságnak a Magyarországi Református Egyház közegyházi intézményeinek 2013. évi gazdálkodásáról szóló jelentést Kis Csongor, a Számvizsgáló Bizottság elnöke vezette elő.

A bizottsági jelentés alapján a testület elfogadta az MRE Bethesda Gyermekkórháza, az MRE Kálvin János Kiadója, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE), a Református Lelkészi Nyugdíjintézet (RLNYI), a Reformátusok Lapja, a Református Pedagógiai Intézet (RPI), a Szeretetszolgálati Iroda, a Református Missziói Központ (RMK), az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI), a Wáli István Református Cigány Szakkollégium (WISZ) 2013-as zárszámadását.

A beszámolók és a zárszámadások elfogadása után Bölcskei Gusztáv megköszönte a testület munkáját az egész zsinati ciklust tekintve, mert a Számvizsgáló Bizottság ebben az összetételben letudta a rá kiszabott feladatot. A 2009 óta tartó zsinati ciklusban a bizottság tagjai voltak: Derzsi György (Dunamelléki), Kis Csongor (DM), Gueth Péter (Dunántúl), Dr. Pataky László (DT), Gere József (Tiszáninnen), Máthé Botond (TI), Bertalan János (Tiszántúl), Markó István (TT).

A Számvizsgáló Bizottság beterjesztette a Magyarországi Református Egyház 2013. évi gazdálkodásáról szóló jelentését is. Eszerint az egyháznak a tavalyi évben 19 452 840 000 forint bevétele és 19 143 150 000 forint kiadása volt, ebben természetesen döntő részt tesznek ki az államtól átvállalt feladatok ellátására biztosított állami források. A bizottság javasolta, hogy a pénzmozgás nagysága miatt az MRE egyszerűsített éves beszámolóját a jövőben könyvvizsgáló vizsgálja meg. A testület elfogadta az előterjesztést, valamint döntött arról, hogy az egyházkerületi és egyházmegyei beszámolókat a jövőben egységes elvek alapján készítik el. Az ehhez szükséges sablonokat felveszik az egyház gazdálkodási törvényének mellékletei közé.

Bellai Zoltán a Zsinati Tanács elé terjesztette az MRE 2013. évi zárszámadást. A gazdasági bizottság elnöke ismertette a Magyarországi Református Egyház tavalyi költségvetési beszámolóját, annak részeként többek között a közegyházi költségvetést, az államtól átvállalt feladatok finanszírozását és a Kárpát-medencei Magyar Református Egyház költségvetését is. A Zsinati Tanács a beszámolót elfogadta.

Az MRE 2014-es költségvetésének elfogadása óta érkezett állami támogatások és tavalyi maradványpénzek miatt szükséges az idei büdzsé módosítása. Az új számokat szintén Bellai Zoltán terjesztette elő. Növekszik a működésre fordítható egyenleg, a maradványpénzek a tartalékot növelik novemberig, majd az egyházkerületek között osztják szét azokat. A Tanács jóváhagyta a módosításokat, s úgy határozott, hogy az egyházkerületek a felsőoktatásra szánt összegek felhasználásáról szabadon rendelkeznek.

A Református Lelkészi Nyugdíjalap Felügyelő Bizottságának beszámolóját Hegedűs Béla esperes tárta a tanács elé. A felügyelő bizottság május 13-án tartotta ülését, és a református lelkészi nyugdíjrendszer harmadik pillérének a kezelését szupervizionálja.

Szontágh Pál és Árvai László

A Református Pedagógiai Intézetnél végzett tevékenységéről tette meg beszámolóját Árvai László zsinati gazdálkodási biztos. Árvai László köszönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy a munkának köszönhetően elkészüljön az RPI 2013-as zárszámadása és 2014-es költségvetése. Az RPI-t az előző zsinati tanácsi ülés óta vezeti megbízott igazgatóként Szontágh Pál, és azóta végezte munkáját a gazdálkodási biztos. A Zsinati Tanács elfogadta az RPI zárszámadását és költségvetését.

Bellai Zoltán gazdasági bizottsági elnök előterjesztésében sorjáztak a közegyházi intézmények 2014-es költségvetéseinek módosításai. A Zsinati Tanács módosította a Bethesda Kórház, az EGYMI, a Kálvin Kiadó, a Nyugdíjintézet, az RMK, a Reformátusok Lapja, a Szeretetszolgálati Iroda és a WISZ idei költségvetését. A módosítások minden esetben újabb források beállítását, a 2013-as maradványok beépítését jelentették.

Alapítványok, hittanoktatás

Az új civil törvény és az új polgári törvénykönyv miatt május 31-ig szükséges az alapítványok alapító okiratainak és alapszabályainak módosítása. Kocsis Márta zsinati jogtanácsos arról számolt be, hogy a jogszabályváltozás több – részben vagy egészében – református alapítású alapítványt érint.

A Református Rehabilitációs Alapítvány már tavalytól köszhasznú minősítést kapott, s a bekért adatok alapján a Magyar Református Szeretetszolgálati Alapítvány, a Református Missziói Alapítvány, Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány is megfelelnek a közhasznúság feltételeinek, ezért a a Zsinati Tanács megbízta a Zsinati Hivatal Jogi Osztályát, hogy végezze el a szükséges módosításokat. A Szárszói Alapítványtól nem érkezett beszámoló. Emellett a Magyarországi Református Egyház Zsinata társalapítója a Magyar Bibliatársulat Alapítványnak, az Ökumenikus Ifjúsági Alapítványnak és az Evangéliumi Színház Alapítványnak is, a Zsinati Tanács felhatalmazta a Zsinati Elnökséget, hogy járjon el ezekben az esetekben.

A református hittanoktatás finanszírozásának eljárási kérdéseiről szóló szabályrendelet módosításáról Papp Kornél zsinati oktatásügyi osztályvezető terjesztett elő. Apróbb pontosítások mellett a tankönyvellátás rendjéről szóló passzus alapvető átalakítása vált szükségessé. Fontos, hogy a tankönyvtámogatás – a banki költségek kivédése okán – felhasználása központilag történik, mert az MRE-hez érkezik meg a támogatás, ennek továbbítása jelentős terheket jelentenek. Így a tankönyvek rendelése is központilag történik, június 30-ig, a tankönyveket pedig augusztus 25-ig szállítja le az egyházközségeknek a Kálvin Kiadó. A tankönyveket ingyenesen bocsátják a tanulók rendelkezésére, erről csak egy átvételi papír születik. Egy tankönyvbázist is kialakítanak, ennek tulajdonosa az MRE lesz, kezelője viszont az adott egyházközség. A következő évtől, a tankönyvbázisnak köszönhetően csak a meglévő tartós könyveken felüli szükségletek lesznek rendelhetőek.

Nyugdíjügyek először

Szabó Gergely, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet vezetője beszámolt a református közegyházi nyugdíjrendszer reformjáról. A református egyházban lelkészi szolgálatot teljesítő személyek nyugdíjügyeit a 2006-ban alapított intézet gondozza: járulékot szed a munkáltatóktól és a lelkészektől, nyilvántartja a lelkészek adatait, megállapítja az állami nyugdíjhoz járuló egyházi kiegészítést és folyósítja a lelkészek nyugdíját.

A befizetett tagsági járulék alapján a lelkészek évente pontokat kapnak, az összegyűlt pontszám alapján számolják majd ki a nyugdíj-kiegészítésük mértékét. Jelenleg két aktív lelkész befizetése fedez egy nyugdíjat. A református nyugdíjrendszer jelenleg is külső, közegyházi forrásokra támaszkodik, s a jövőben várható, hogy tovább nő a nyugdíjasok száma, ugyanakkor csökken az aktív befizetőké.

A fenntarthatóság, hatékonyság, átláthatóság, érdekében elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja. 2013 a takarékosság jegyében telt az intézetnél, 70 millió forintos plusszal zárta a tavalyi évet. A reformokhoz azonban szükséges a lelkészi javadalmak pontos ismerete, szankciórendszer kialakítása és alkalmazása, a járulékfizetést mellőző időszakok figyelembe vétele (világi munkaviszony, korkedvezmény), az ellátások megoszlási tartományának szűkítése (jelenleg 56-szoros különbségek is vannak). Az intézet emellett célul tűzte ki a méltányossági kérések elbírálási alapelveinek megváltoztatását, az ellátások alapjául szolgáló határozatok jogi tisztázását és az ellátások évenkénti emelésének rendezését is.

A Zsinati Tanács – Simonfi Sándor esperes javaslatára – elvi határozatot hozott a járulékbefizetés átalakításáról, melyről őszre konkrét javaslatot terjeszt be a Nyugdíjintézeti Intézőbizottság.

Nyugdíjügyek másodszor

Újabb nyugdíjjal foglalkozó napirendi pont következett: a lelkészi nyugdíjak indexálása. Erre az áprilisi zsinati ülésen hozott törvénymódosítás ad lehetőséget. A Református Lelkészi Nyugdíjintézet gyakorlata szerint – bár 2013-ig nem átlátható és konkrétan nem lekövethető formában – minden esztendő elején sor került a lelkészi nyugdíjak rendezésére. A Nyugdíjtörvény (2012. évi 2. törvény 35. §-a) 2014. áprilisáig úgy rendelkezett, hogy: „a nyugdíj-kiegészítés összege a tárgy évet megelőző év lelkészi átlagfizetés növekedése arányában emelkedik". A korábbi évek gyakorlata azonban ez egyszer sem felelt meg a törvényi előírásnak. A Zsinat módosította a törvényt, lehetővé téve azt is, hogy differenciált emelés valósuljon meg, csökkentve a lelkészi nyugdíjak közötti egyenlőtlenségeket.

A mostani előterjesztés ennek a differenciált nyugdíjemelési gyakorlatnak az első alkalmát jelenti: öt sávot alkotott a Nyugdíjintézet előterjesztése. A legmagasabb nyugdíjak esetében nem határoz meg emelést erre az évre a zsinati tanács, míg a legalacsonyabb juttatás esetében pedig 15 százalékos lenne a növelés 2014-ben.

Simonfi Sándor rámutatott, hogy az emelés sávossá tétele jó megoldás, de külön emeléseket határozna meg a saját jogon szerzett, és külön az özvegyi nyugdíjakra. Szabó Gergely, a RLNYI igazgatója azt mondta, értékelendő az igazságosságra való törekvés, de az özvegyi nyugdíjak szempontjának beemlése mellett számos ás szempont is beemelhető lenne, szinte egyénivé téve a nyugdíjemelés megállapítását.

A Zsinati Tanács úgy döntött, biztosítja a Református Lelkészi Nyugdíjintézet költségvetésében a nyugdíj-kiegészítések 2014. évi emelésének fedezetét. Az emelés mértékét a 2013. évhez viszonyítva átlagosan 6,2 százalékban határozza meg, ami éves szinten mintegy 28,8 millió forint emelést jelent. A testület egyetértett Simonfi Sándor javaslatával, tehát az özvegyi nyugdíjak esetében másik emelési táblázat készül. Az emelés átlaga, és az erre fordítható összeg azonban nem térhet el a meghatározott összegtől.

Zárás

A Zsinati Tanács foglalkozott két egyéni méltányossági nyugdíjkérelemmel, majd jóváhagyta az őcsényi gyülekezet alapítványának névhasználatát. A börtönmisszióban végzett kazuális szolgálatokról  (esketés, keresztelés) az a döntés született, hogy a börtönmisszió vezetője köteles szolgálati úton értesíteni a lakóhely szerint illetékes egyházközséget, s ott ezeket – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – iktatják be az anyakönyvekbe.

Csepregi Botond, Feke György, Varga Gábor Vargosz (fotó)