A Görögkatolikus Egyházunk képviselete díszes Evangéliumos könyvet adott át az ökumenikus imahét nyitó találkozóján. Az Evangélium közös szilárd alapunk, hitünk „kánonja", közös forrása minden keresztény embernek és minden keresztény felekezetnek.

Az Euangelion görög szó jelentése jó hír, örömhír. Ezért is díszíti egyházunk az Evangéliumos könyvet bíborral és ikonokkal, hogy ezzel kifejezze az Isten Igéje iránti szeretetünket. Középen található Jézus Krisztus ikonja, a Könyv négy sarkában pedig a négy evangélista, külön-külön ellátva saját jelképükkel: Máté az angyal, Márk az oroszlán, Lukács a bika, és János a sas alakjával.

Az Újszövetségi Szentírásban négy evangéliumot találunk. Bár egy az Örömhír, mégis a négy evangélista saját nyelvezete, saját élményei és tapasztalata szerint írta le az egyetlen Örömhírünket. Mások voltak az adottságaik, más volt a személyes viszonyuk Krisztussal, és más közösségekben szolgáltak apostolkodásuk idején; mégis ugyanúgy értelmezték Krisztus megváltásának jó hírét. Úgyis elképzelhetjük őket, mint négy különböző művészt, akik ugyanarról az arcról festenek képet. Ugyanígy, bár egy Evangéliumunk van, mégis beszélhetünk Máté, Márk, Lukács, illetve János szerinti evangéliumról.

Úgy gondolom, ez a díszes Evangélium ökumenikus üzenete is, ha a történelmi egyházakra vonatkoztatjuk. Krisztus egy Egyházat alapított, és szereti Egyházát. Olykor kicsit másképpen látjuk ugyanazt az „arcot", más szemszögből törekszünk értelmezni az Örömhírt. Ennek azonban nem kell és nem is szabad Krisztus részekre szakítását jelentenie.

Az Evangélium ugyanis a mindannyiunkat összekötő közös forrás, melyre alapozva képesnek kell lennünk a közös tanúságtételre is. Az Evangélium hirdetője nem végez kisebb feladatot, mint a Krisztusban megvalósult megváltás örömének továbbadását. Ez közös célunk, közös küldetésünk is. Mint ahogy a négy evangélista körülfogja Krisztust, úgy van az Örömhír ránk, a mi felekezeteinkre bízva. Egyrészt óvni kell Krisztus üzenetét a külső torzításoktól, másrészt pedig figyelnünk kell, hogy tanúságot tegyünk mindenki előtt az evangéliumi értékekről.

A ma emberének számtalan nehézséggel kell szembenéznie. A közösségben való elköteleződés, a boldogság és a stabilitás megtalálása talán egyre nehezebb. Ám ne feledjük, hogy az Evangélium nem változik, s Örömhírünk továbbra is egy és egyszerű: az Isten szeret minket! Ennek központjában a Krisztus által véghezvitt megváltás áll, s erről kell minden egyes kereszténynek és minden keresztény felekezetnek nemcsak külön-külön, de közösen is számot adnia talentumainak, karizmáinak, saját hagyományának megfelelően. Az Egyház feladata, hogy elvigye ezt az örömhírt minden embernek. Ez a mi közös küldetésünk (Mt 28, 19). Összefogás és szeretet nélkül ez azonban nem lehetséges. Mint ahogy a díszes Evangélium közepén Jézus Krisztus áll és körülveszi Őt a négy evangélista, ugyanígy kell nekünk is a Megváltónk köré összegyűlve hirdetni a világnak a szeretet Istenét.

Milyen sajátossággal színesíti az egyetemes Egyházat a Görögkatolikus Egyház? Mint ahogy az Evangélium szavai, betűi a kánon szerint rögzítettek és változatlanok, hasonló szilárdság tükröződik a Görögkatolikus Egyház belső életében is: a keleti hagyományaink tisztelete, az imádság liturgikus rendje központi érték és fontos megtartó erő. Ugyanakkor az Evangélium, az Isten Igéje Élő Szó és dinamikus valóság, mely belülről változatja meg az embert. A templomaink aranyozott díszítése és az ünnepélyes szertartásaink a feltámadás örömhírét és az Isten dicsőségét hirdetik.

Ez a kettőség jól jellemzi a keleti katolikusokat is: hagyomány és fejlődés; az ősi értékek, szentatyák tanításainak szem előtt tartása, és az Örömhírnek való szüntelen megtérés, azaz a változásra való készség egyaránt jelen van bennünk. A közel két évezrede változatlan evangéliumi kinyilatkoztatás és a keleti hagyományok megőrzése, ugyanakkor ennek az örömhírnek a dinamikus, mindent átalakító belső valósággá válása az a kettősség, mellyel a Görögkatolikus Egyház színesíteni tudja Krisztus egyetemes Egyházát.

Kovács Csaba, kép: Vargosz

A szerző görögkatolikus diakónus. Tanulmányait Nyíregyházán, majd a Párizsi Katolikus Egyetem Ökumenikus Intézetében végezte. A fotó a budapesti Kálvin téri református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten szimbolikusan átadott lelki ajándékokat ábrázolja. A görögkatolikusok egy díszes evangéliumos könyvvel ajándékozták meg a többi egyházat, mely a keresztényekre bízott örömhírre emlékeztet.