A találkozó közönsége a tó hűsítő vize helyett az SDG-központ légkondícionált termeiben nyer enyhülést. A délelőtti főelőadás előtt kávéjukat kevergetve kérdezgetik a fiatalok egymástól: te mennél vagy maradnál? Spontán megosztják egymással, milyen történeteket hallottak külföldön élő magyarokról, és miként számoltak be kortársaik a kint eltöltött időszakukról.

„Pontosan ezt az élénk eszmecserét akartuk elérni, amikor összeállítottuk a konferencia anyagát. Valami olyasmit szerettünk volna, mint ami '43-ban a Magyar Élet konferencián volt. Ezt azzal próbáljuk megvalósítani, hogy mi is egy aktuális, akut problémára reflektálunk, a migrációra" – avat be Kocsev Bence, a MIGeneRÁCiÓ konferencia moderátora a háttérinformációkba. Azt is elárulja, hogy bizony ő nem itthon tanul. Szociológia mesterképzést végez Hollandiában, mert ami érdekeli a szakterületből, azt Magyarországon nem tanítják.

Irány külföld

A főelőadást Sik Endre szociológus tartja, aki a Magyarországra irányuló és az innen kifelé vezető migrációs mozgásokat és azok főbb jellemvonásait mutatja be. Mindkét jelenség a mai napig létezik, csak éppen időközben súlyuk változott meg. Most a kivándorlás lett a hangsúlyosabb, a KSH adatai szerint a tizennyolc évestől negyvenkilenc évesig tartó korosztály 7,4 százaléka tartózkodik e pillanatban külföldön. Ez háromszázharmincezer főt jelent.

A délelőtt további részében párhuzamosan több előadás is folyik. Elsőként vetített képekkel a magyarországi kivándorlás történetét lehet áttekinteni. Frank Tibor, az ELTE Bölcsészkara Angol-Amerikai Intézetének Igazgatója. Nagy nemzetközi levéltárakban kutatta a magyar emigráció történetét. Előadásának középpontja a XIX. század végi – XX. század eleji Amerikába való kivándorlás. Az egyik legérdekesebb rész, amikor az egyetemi tanár az emigránsokat szállító hajókat és a New York melletti Ellis Island-et mutatja be, ahova a bevándorlók megérkeztek. Döbbenetes, hányféle vizsgálatnak, ellenőrzésnek vetették alá őket.

Később Köntös László, a Dunántúli egyházkerület főjegyzője A migráció mint missziói kihívás címmel beszél. A Pápai Tudományos Gyűjtemény vezetője élt az Amerikai Egyesült Államokban, többek között az ottani legnagyobb magyar református gyülekezet, a michigani Allen parki gyülekezet lelkészeként. A főjegyező az ott tapasztaltakból vont le általános következtetéseket.

További délelőtti előadást tartott Forray R. Katalin a cigányok, romák kivándorlásáról és visszatéréséről, valamint Egedy Gergely, a globalizáció és nemzetállam kérdéskörében.

„Jók az előadások, megmagyarázzák, miért is mentek el az emberek az országból. A reggeli áhítat is érdekes volt. Jó a hangulat" – jellemzi Molnár Melinda, a Károli Gáspár Református Egyetem teológushallgatója a konferenciát. Melinda a MIGeneRÁCIÓ-ról a facebookon olvasott, a beharangozó keltette fel az érdeklődését. Ez alapján úgy gondolta, szélesíteni tudja látókörét. Szívesen menne el tapasztalatszerzésre külföldre, de visszatérne, hogy a hazai közösséget építse.

Politika

A délutáni előadásokra politikusok kaptak meghívást, kilencedikén Losonczi-Tóth József a Fidelitastól, Z. Kárpát Dániel, a Jobbiktól érkezett. A képviselőknek arra adtak lehetőséget a szervezők, hogy a migrációról kifejtsék pártjuk véleményét és megoldási javaslatait. Katona Viktor, az SDG elnöke hangsúlyozza, hogy ezzel nem a pártpolitikát akarják erősíteni, ezért invitáltak több oldalról is embereket. Azt szeretnék, ha a résztvevők, elsősorban a fiatalok segítséget kapnának a politikába, a társadalmat érintő kérdésekbe való beleszóláshoz és a köz dolgaival való foglalkozáshoz, a régi konferenciák szellemében.

Párbeszédgenerálás eszközei

A tartalmas előadásokat rövid szünet követi, az egyikben Deák Péter teológust, szociológust faggatom. Péter, ha nem kap feladatot, akkor is eljött volna a konferenciára. Magánembereként és szociológusként arra kíváncsi, vajon mennyire lehet közelíteni egymáshoz a konferencián megjelent különböző generációk véleményét. Feladata, hogy esténként Illés Kisanna szociológustársával csoportbeszélgetéseket tartsanak, amik elsősorban az addig elhangzottakra épülnek. „Erre azért van szükség, hogy a konferencia végére elkészülhessen egy zárónyilatkozat, melyben megfogalmazzuk álláspontunkat, javaslatainkat az elvándorlással kapcsolatban. Kérdőíves kutatást is végzünk a résztvevők között, akiket prezentációban szembesítünk saját véleményükkel – mondja Péter, aki úgy gondolja, hogy itthon fog maradni, de megérti, ha mások el akarnak menni.

Részlet a zárónyilatkozatból

 

Az említett hetven évvel ezelőtti konferencia örökségében, egymást hite által épülve, a mai magyar migráció jelenségét körüljárva a következő megállapításokat tesszük:

• Az elvándorlás mértéke a várható tendenciák szerint tovább fog növekedni, intenzívebb lesz. Ez mihamarabbi cselekvésre ösztönöz bennünket.
• A migráció egy mély és összetett problémarendszer tünete.
•  „Jó elmenni és még jobb visszajönni.”
• A migráció jelenségének alakításához egyszerre kell a magyarországi és külföldi közösségeinket erősíteni.
• Látásunk szerint az egyháznak felelőssége van a társadalmi problémák enyhítésében.

 

A „Kávézz az előadókkal" programpont is azt célozza, hogy a résztvevők párbeszédbe elegyedjenek az előadókkal és egymással is. „Olyan dolgokra világítanak rá, amiket nem is gondoltam volna a kiutazással, elvándorlással kapcsolatban. Új perspektívákat kaptam az idősebbek tapasztalatai által. Nagyon érdekes volt olyannal beszélni, aki évtizedeket töltött a hazájától távol" – lelkesedik Molnár Veronika, aki azt érzi, nagyon nyitott a konferencia. Katolikusként mindössze annyit talált furcsának, hogy a résztvevők többsége „áldás, békesség"-et köszön egymásnak, de ezt is hamar megszokta. Veronika idén érettségizett, a felvételije sikerült. Gondolkozott azon, hogy a gimnázium után egy évet kihagyjon és csak jövőre felvételizzen, de végül nem érzett elég bátorságot ahhoz, hogy baby sitterként külföldre menjen.

Seniorok

Néhányan képviseltetik magukat az SDG senior tagozatából az évfordulós konferencián. Dr. Vörös Károlyné, Juhos Magda először 1941-ben, tizenhat évesen járt Szárszón. „Eljöttem, hogy ismét lássam azt a helyet, ahol olyan sok boldog nyarat töltöttem és aminek igen sokat köszönhetek. Lelki fejlődésem alapja és kiindulópontja. Életünk döntő alapjait itt kaptuk meg, itt világosodott meg mivel tartozunk népünknek, mi a misszió lényege és mi a felelősségérzet" – emlékszik vissza. Később arról is mesél, milyen fantasztikus vezetői voltak a szövetségnek, és milyen rendkívüli előadásokra került egykor sor. Fény derül arra is, hogy Soos Géza, az akkori SDG elnök, későbbi zsidómentő személyesen kérte arra Magda nénit, hogy legyen a szövetség utazó titkára. „Soos Géza, az SDG legdöntőbb, legkarizmatikusabb vezető embere volt, rendkívüli szuggesztív erővel. A nagyváradi diákparlamentben beszélt az evangéliumról, a magyarság sorskérdéseiről, olyan izzó lelkesedéssel és hatással, hogy boldogan vállaltuk, hogy belépjünk a református diákszövetségbe" – eleveníti fel Magda néni, hogyan került egykor kapcsolatba a szervezettel, s a kapcsolat azóta is tart.

Kováts Annamária, Fotó: Sereg Krisztián

További, a konferenciával foglalkozó cikkeink

• MIGeneRÁCIÓ
• Szárszói hagyatékok
• Jönni és menni
• Amerika és töltött káposzta
• Útkeresés az SDG-ben