A felépítendő templom helyének megállapítása és a templom felépítése nem volt akadályoktól mentes. A templom építésére a gyülekezet templomépítési alapot létesített. Az alapban, 1900-ban 286 korona 40 fillér, 1909 végére már 48 378 korona 25 fillér volt. 1909. március 25-én az egyház vezetői 40 000 koronás tőkesegélyért folyamodtak az egyházkerületükhöz. Kérésükben Eger különleges helyzetére is utaltak, „a tiszáninneni Egyházkerületnek, ha valahol, úgy épen Egerben kötelessége a református templom ügyének teljes szívvel és lélekkel való felkarolása, mert itt Egerben a szín róm kath. városban, az ország egyik leggazdagabb érseki székhelyén, a magyar róm kath. egyház legerősebb várában sokkal erősebb elbírálás alá esünk mi reformátusok.”

A templomépítés előzményei

1909-től 1914-ig sorra gyűltek az adományok az új templomra: a református egyháztagok több, mint 10 500 koronát ajánlottak fel, a 90%-ban római katolikus vallású Heves vármegye 10 000 koronát szavazott meg, a szintén 90%-ban római katolikus lakosú Eger városa 20 000 korona értékű ingyen telket adott, a város lakossága 2 000 koronát, a földművelésügyi miniszter 75%-os árkedvezménnyel 378 m³ fenyőfát és 25 m³ tölgyfa anyagot engedélyezett az építkezéshez.

A templom helyének kérdése már 1909-ben szóba került, akkor Ferenc József uralkodótól a „Rossztemplomot” kérték templomnak a protestánsok, de elutasították kérésüket. 1910 augusztus havában, az Alsóborsodi Egyházmegyei Közgyűléshez fordult az egri református egyház vezetése, Lipcsey Péter főgondnok és Tóth István lelkész a templomépítés engedélyezésére. A református gyülekezet Eger városától 300 □öles telket kapott templom és parókia építésére. A telek csak akkor került volna a reformátusok tulajdonába, ha arra négy éven belül felépül a templomuk. 1914 nyarán a hívek és Tóth István ref. lelkész is alkalmatlannak ítélte a telket: „mert eldugott helyen a város legmélyebb pontján fekszik.”; ”hová az u.n.”zsidó negyedben” az egri köznép valami zsidófélének tart bennünket, ha pedig a templomot tényleg oda építjük, az egri nép balhiedelme megerősítést nyer, másrészt azért mert a telek a vár alatt régen mocsaras fenék volt.” Az izraelitáknak éppen a telekkel szemben állt a felépített új zsinagógájuk.

A Nagy háború időszerűtlenné tette a templomépítést. 1915 tavaszán az egri református egyházközség hazafiasságból az összes alapítványát és a templomépítési alapot az 1914 novemberében kibocsátott hadikölcsön jegyzésére fordította 96 224 koronáért 99 200 korona névértékben. 1924 októberében az Egri Katholikus Tudósító „Az egri kálvinista hitközség templomot kér ajándékba” címmel közölt cikkben a szerző a „Rossztemplom” vagy a Klub-épületének ajándékba adásának ellenérveit bizonygatta. Városi pletyka szintjén még a Ráctemplom is szerepelt a lehetséges igénybe vehető templomok között. 1928. augusztus 18-án az egri református egyház az új templomépítési helyül 22 000 pengőért megvásárolta Manglitz család Deák Ferenc utca 50. alatt álló házas ingatlanát.

1929. április 21-én az egri református egyháztanács gyűlése a templom építéséről tárgyalt:

- A templom terveit Ray Rezső budapesti műépítész díjtalanul bocsátotta az egyháztanács részére, de az eredeti terveken nem engedett módosítani, mert a tanács által javasolt módosítások rontották volna a templomterv művészi értékét és túllépik a kikötött 60 000 pengős építési költséget. Felkérték a tervezőt, hogy a templomterv költségvetést és anyagának leírását ingyen bocsássa rendelkezésre, hogy azt a felsőbb egyházhatósághoz jóváhagyásra be tudják mutatni.

- A keresztszimbólum elhelyezését az új templomon dr. Horváth Gyula ág. ev. presbiter kérvényezte. Az ág. hitvallású evangélikusokra való tekintettel kérte a test nélküli kereszt kitételét a templom homlokzatán, mivel a kereszt az ág. hitvallású evangélikusok szimbóluma. Az egyháztanács teljes mértékben értékelte az ág. ev. hívek vallásosságát, és támogatását, egyénileg egy presbiter kivételével egyikük sem ellenezte a kitételt a templom alkalmas részén, de semmi esetre sem a tornyon.

1929. június 6-án az Alsóborsodi Református Egyházmegye „Egyházmegyei közgyűlése az egri egyháztanács bemutatott határozatát tudomásul veszi és hozzájárul ahoz, hogy az egri ref. egyház 1862. évben készült pecsétjének dísze, melyben a test nélküli kereszt is benne foglaltatik: az építendő új templom oromfalán alkalmaztassék”.

Elkészült a templom

Az egri református egyházközség főgondnoka dr. Lipcsey Péter és lelkésze Tóth István 1930. november 28-án kelt levelükben alázatos tisztelettel bejelentették Szmrecsányi Lajos egri érseknek, hogy a reformátusok új templomát dr. Ravasz László püspök 1930. december 7-én de. 10 órakor szenteli fel. Az új templom fotójával díszített meghívót is mellékelték levelükben.

Az egyházközség 1930. december 7-én vasárnap délelőtt 9óra 40 perckor az egri indóháznál fogadta a vonattal Egerbe érkező vendégeket. Az egri református egyházközség új templomát és harangjait dr. Ravasz László püspök a délelőtt 10 órakor kezdődött ünnepségen szentelte fel, majd az egyháztanács felekezeti különbség nélkül száz szegénynek ingyen ebédet adott. Az egyháztanács, hogy az „együvétartozást" kidomborítsa, az egybegyűltekkel közös étkezésen vett részt a Korona szálló éttermében.

A templom neobarokk stílusban épült, északkeleti sarkán álló 23 méter magas toronnyal. Csúcsára csillagot helyeztek fel, hogy a híveket a Krisztus kegyelmével való találkozásra hívja. E csillag hívta egykor a bölcseket Betlehembe. A templom homlokzatán egy relief látható, melyben az embléma a Biblára helyezett szív-horgony-kereszt.

A belső tér mennyezetét oikosz fabordázattal képezték ki, amelyek között vakolt mezők vannak. A templom falába három aranyláncot falaztak be: a református, az evangélikus és az unitárius testvériség kifejezésére. A templom 22 regiszteres, 16 változatú orgonáját Rieger Ottó orgonaépítő 1930-ban készítette Budapesten.

A templom harangjai

A templom tornyában két harang lakik. A nyitott harangszint déli részén függ, azokat az egri egyházközség megbízásából baktai Egry Ferenc 1930-ban öntötte az Ung vármegyei Kisgejőcön. A nagyharang alsó átmérője 117 cm, tömege 831 kg. A harang vállán, körben gyöngysor dísz, a felső pártázaton, a gyöngysor dísz alatt, körben szárnyas puttófejek, a fejek között négyes folyondár díszítmény alkot díszítménysort. A díszítménysor alatt körben rokokó díszfüzér található. A harangpalást felirata:

„HALLGASSATOK, HALLGASSATOK RÁM. EZS 55- 2.
„DICSŐÍTSÉTEK VELEM AZ URAT." ZSOLT. 34. 4.

ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETTE AZ EGRI
REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG AZ 1930. ÉVBEN.

ÖNTÖTTE BAKTAI EGRY FERENC KISGEJŐCÖN. 1930.

A harangpalást felirata alatt, a palást alsó részét körben levelekből, búzakalászokból és szőlőfürtökből álló díszítmény ékesíti.
A harang alsó pártázatán körben leveles folyondár díszítmény látható.

A kisharang alsó átmérője 80 cm, tömege 432 kg. A harang vállát, körben gyöngysor díszíti, felső pártázatán, körben a gyöngysor dísz alatt, függőleges vonalakból álló díszítmény sor. Körben a harang felső pártázatán, a díszítménysor alatt, két körgyűrű között az alábbi felirat olvasható:

ÖNTÖTTE BAKTAI EGRY FERENC KISGEJŐCÖN 1930.

A felirat alatt a harang felső pártázatát a felirat körben rokokó díszfüzér díszíti. A harangpalást alsó részének felirata a felső pártázat felirata alatti oldalon:

„ÖRÜLJETEK AZ ÖRÜLŐKKEL, SÍRJATOK A SÍRÓKKAL

ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETTE AZ EGRI REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG. AZ 1930. ÉVBEN.

A harang alsó pártázatát levelekből, búzakalászokból és szőlőfürtökből álló körbefutó díszítmény ékesíti.

A tárcsás felfüggesztésű harangok szögvas acélszerkezetű harangszékre szerelt Pozdech rendszerű harangjármon függnek. A harangokra eredetileg óraütő kalapácsokat is szereltek, melyek ma már leszerelve a harangszék lábainál fekszenek.
A harangok működtetését elektromos húzómágnesek biztosítják, a harangozás alulütős módon történik.

Kerékgyártó József

A szerző harangkutató.