„Rendhagyó szöveg áll a könyvbemutató középpontjában" – vezette fel az eseményt Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója. Könyvkiadóként biztos benne, ez nem olyan kiadvány, amely újdonságával rengetné meg a könyvpiacot, sokkal inkább olyan irat, amely az építést szolgálja. Galsi Árpád szerint máig a bestsellerek közé sorolható ez a négy és fél évszázados hitvallás. Idézte a svájci teológust, Karl Barthot, aki szerint az igaz keresztyén tanítás összefügg az atyák tanításával, valójában beállás az évezredes sorba. A Heidelbergi Káté esetében pedig az evangéliumra alapozott hitvallásról van szó.

Az együttműködés gyümölcse

„Mi a hasznunk a Közös Zsinatból? Íme, ez az egyik első kézzelfogható terméke az együttműködésnek" – Kató Béla nagy örömmel üdvözölte a megújított fordítást, s megköszönte a szöveget gondozó bizottság munkáját. Az erdélyi püspök arról beszélt, hogy a magyar reformátusság az elmúlt száz évben a szétfejlődés útját járta, s a kilencvenes években, az elszigeteltség megszűnésével, sokan szkeptikusak voltak az együttműködéssel kapcsolatban. Azt is elmondta, hogy Erdélyben a XX. században megerősödött a hitvallás jelentősége, használták a konfirmációt előkészítő oktatásban. „A káté lelkisége formálta a nemzet arculatát: a kommunista diktatúra idejében az első kérdés felelete megtartó erő volt."

A 450 éves hitvallási irat tartalma kiállta az idő próbáját, de az utolsó időkben sok panasz érkezett a szövegére. Az évtizedekig használt legutóbbi változat mára elavult, sok benne a régies kifejezés és a germanizmus, ezt kívánta orvosolni a mostani átdolgozás, tette nyilvánvalóvá Kató Béla. „Az új fordítást szerényen azért nem neveznénk fordításnak" – fűzte tovább a gondolatot Szabó István dunamelléki püspök, a Heidelbergi Kátét fordító bizottság egyik tagja. Az egyházvezető felelevenítette: változott, formálódott a magyar nyelv az elmúlt évtizedekben, ami egyáltalán nem baj, mert ez az élő magyar nyelv bizonyítéka.

A közös munka, mondta Szabó István, Istennek hála, mind a kilenc egyháztest részvételével zajlott. Kiemelte, hogy valamennyi Kárpát-medencei református számára fontos szöveg, irat esetében sikerült a közös erőfeszítést kifejteni – ez az első nagyobb hatású feladat, amelyet a Magyar Református Egyház keretein belül elvégeztek. „Hálás vagyok Istennek, hogy ez a kilenc ember közös nevezőre tudott jutni, a Kárpát-medencei magyarok szétszakítottsága miatti eltérő nyelvi fejlődés okán ugyanis sokszor apró részleteken is hosszasan vitatkoztunk" – mondta a dunamelléki püspök a fordítás hétköznapi oldaláról. Fekete Károllyal, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorával együtt köszönetet mondtak Juhász Tamás kolozsvári professzornak és Márkus Mihály nyugalmazott püspöknek, akik már a munka megkezdésére egy-egy önálló szövegjavaslatot készítettek.

Értsd is, amit olvasol!

„Ez egy katekizmus, a tanítás eszköze. Ha ez korszerű nyelven történhet, annak mindenki csak örülhet" – Szabó István megemlítette, hogy Juhász Tamás törekvése volt az is, hogy közelítsék az élő, beszélt nyelvhez a hitvallás szövegét, és kevésbé egy irodalmi szöveget hozzanak létre. „Nemcsak válaszolni tanít meg a káté, hanem kérdezni is, mert a katekizmus a keresztyén hit alapjaira kérdez rá" – méltatta a hitvallást.

„Érted-e, amit olvasol?" – idézte fel Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök az apostol szavait. Mint mondta, ez az igény hozta létre azt a részletes, átfogó kátémagyarázatot, melyet Fekete Károly készített el A Heidelbergi Káté magyarázata – Hálaadásra vezető vigasztalás 129 kérdés-feleletben címmel. Méltatásában a zsinat lelkész elnöke arról beszélt: a kommentár megmutatja a rövid hitvallás mély tartalmát. A könyv legnagyobb értékének nevezte, hogy a szerző nem maradt meg a kérdés-feleletek szintjén, hanem azok továbbgondolására serkenti az olvasót.

„A hívő ember nem elégszik meg pusztán az egyház hitével, maga is akar hinni" – emlékeztetett Bölcskei Gusztáv az reformátori keresztyénség meggyőződésére. Majd arról beszélt, hogy a magyarázatban nagyon szépen előjön, mi is a Heidelbergi Káté: „Nem csak dogmatikai tankönyv, nem csak etika, nem csak bibliaismeret. Segédeszköz a gyakorlati keresztyén egzisztenciához." Azt kívánta, váljon ez a mű a hit összefüggéseit megérteni akaró ember keresésének, s az egyházi életből kihalóban lévő kátémagyarázatos istentiszteletek eszközévé.

Fekete Károly, a Heidelbergi Káté most megjelent magyarázatnak szerzője személyes hangon szólt a kátémagyarázathoz kapott teológiai, szakmai impulzusokról. Felelevenítette, hogy a harminc évvel ezelőtti teológiai tanulmányai során éppen a mellette ülő Bölcskei Gusztávtól tanult hitvallástant, s hogy a tőle hallottak mekkora hatással voltak tanulmányaira és hitvallásismeretére. Az akkor szerzett tudását is felhasználta magyarázata megírásakor. Kitért a 18. században élt debreceni lelkipásztor, Hunyadi Szabó Ferenc kátémagyarázatára is, amelyet szintén fontos forrásként kezelt. Fekete Károly fontosnak tartotta hangsúlyozni, nagy hálával tartozik Istennek azért, hogy ellentétben többekkel, akik szintén belekezdtek a Heidelbergi Káté magyarázatába, ő végig is tudta vinni munkáját. Külön köszönetet mondott Juhász Tamásnak, aki a magyarázat lektoraként is szerepet vállalt a 450 éves Heidelbergi Káté méltó megünneplésében.

„A hitvallás mindig Krisztus felé, illetve az egyén és a közösség gyakorlati élete felé mutat, vezet" –zárta az ünnepi alkalmat Galsi Árpád. Az ünnepi alkalomra három különböző kiadása jelent meg a káténak: az ötnyelvű – magyar, szlovák, román, angol, német – díszkiadás, amely nem kerül kereskedelmi forgalomba, a Generáis Konvent gesztusnak szánja a Kárpát-medencében élő nemzetek közötti megbékélés felé, illetve a Heidelbergi Káté magyar szövegének két kiadása, egy keményfedeles és egy puhafedelű változat.

Csepregi Botond – Feke György