A délvidéki püspökválasztási eljárás során a január 12-i szavazatbontást követő kéthetes fellebbezési időszakban Orosz Attila bácskai esperestől, az egyik püspökjelölttől, valamint Molnár András országos egyházi ügyésztől érkezett észrevétel. Előbbi azt vonta kétségbe, hogy a másik jelölt, Halász Béla honosíttatta-e lelkészi diplomáját, utóbbi pedig a bácskossuthfalvi és a maradéki gyülekezet szavazatainak érvényessége ellen emelt kifogást (lásd keretes írásunkat). A tizenkét tagú Zsinati Tanács – melynek tagja az ügyész mellett a két püspökjelölt is – február 4-i ülése egy tartózkodás mellett 6:5 arányban helyt adott a fellebbezéseknek, és megsemmisítette a püspökválasztás eredményét.

A szavazást követően Csete Szemesi István leköszönő püspök – aki nem hivatalos értesüléseink szerint az eredmény megsemmisítése mellett szavazott – benyújtotta lemondását, amit a testület elfogadott. A távozó egyházvezetőtől Csányi Erzsébet zsinati jegyző veszi át a püspöki jog- és feladatköröket. A pacséri lelkésznőtől megkérdeztük, miért volt szükség a korábbi püspök lemondására, ha a mandátuma 75. életévének betöltésével tavaly októberben már lejárt, illetve milyen jogcímen vett részt és szavazott akár a Zsinati Tanács október óta megtartott ülésein, akár a mostani tanácskozáson, ha már nem tagja a testületnek. „Erre nem tudok mást mondani, csak azt, hogy ez egy olyan nehéz helyzet, amit nem lesz egyszerű megoldani..." – válaszolta Csányi Erzsébet.

Hallgató Imre főgondnok és Csányi Erzsébet püspökhelyettes 2011 szeptemberében a református törvényhozók és a Generális Konvent elnökségének tanácskozásán

A Zsinati Tanács a Zsinat összehívásáról is döntött. „Nehéz ügy ez, nagyon elhúzódott, nagyon összekuszálódott, és sajnos a törvényeink sem adnak egyértelmű iránymutatást ezekre a helyzetekre. Az a célom, hogy mielőbb lezárjuk ezt a huzavonát. Úgy gondoljuk, hogy erre a Zsinat összehívása lenne a legmegfelelőbb, mert ez tudna tiszta helyzetet teremteni, ez tudná békés útra terelni a dolgainkat" – nyilatkozta Csányi Erzsébet, aki hozzátette: tizenöt napos fellebbezési határidő áll rendelkezésre a Zsinati Tanács döntésével szemben, amit ugyancsak a döntést meghozó testülethez kell beadni. A Zsinat összehívására – ahol igény esetén ugyancsak lehetőség lesz a Zsinati Tanács döntéseinek felülvizsgálatára – ezután kerülhet sor a jegyző szándéka szerint mielőbb, akár a tavasz folyamán.

A Szerbiai Református Keresztyén Egyház Közleménye

 

A Zsinati Tanács 2013. február 4-én Bácsfeketehegyen tartotta ülését. Tárgyalta többek között a püspökválasztás folyamatában a törvényes határidőre beérkezett két fellebbezést. A fellebbezések többféle szabálytalanságra hivatkoznak: egy gyülekezetben választás nem a Szabályrendelet alapján történt, egy gyülekezet nem küldte be második felszólításra sem a jegyzőkönyvet, egyik jelölt képesítése (honosítási okirat hiánya) nem felel meg az Alkotmányunk és Szabályrendeletünk által előírt feltételeknek.

 

A Zsinati Tanács kereste a megfelelő megoldást, de végül hosszas tárgyalás után a püspökválasztást megsemmisítette és új Zsinat megtartását javasolja.

 

Az SZRKE Elnöksége

Korábbi interjúkból kiderült, hogy a két püspökjelölt közül Orosz Attila nem tartja szükségesnek, Halász Béla viszont támogatná testvéregyházi megfigyelők, esetleg közvetítők hívását a Zsinat ülésére. Megkérdeztük erről Csányi Erzsébet véleményét is, aki nem zárta ki a független segítők kérésének lehetőségét, de hozzátette, hogy erről nem áll módjában egyedül dönteni. A jegyzőtől megtudtuk: a zsinati ülés előtt lelkészértekezlet összehívását tervezik, hogy közösen készítsék elő az egyház legfőbb testületének tanácskozását. 

Halász Bélát a Zsinati Tanács döntését követően megkérdeztük a budapesti teológián szerzett lelkészi diplomájának honosításáról. A lelkipásztor azt állítja, hogy a honosító vizsgát letette, amit két és fél évtizedes hertelendyfalvi lelkipásztorkodása, valamint a Zsinati Tanácsban betöltött missziói előadói tisztségének gyakorlása alatt senki sem vitatott. Mint mondta, megkísérli előkeresni a vizsga teljesítéséről szóló igazolást, ugyanakkor az ügyhöz kapcsolódó két kérdésének is hangot adott: miként lehetséges az, hogy az egyházi archívumból eltűntek több lelkipásztor oklevelének a honosításáról is a dokumentumok, illetve a jelölhetőségével kapcsolatos aggályainak miért csak a választási folyamat végén, és miért nem a jelölési időszakban adott hangot a másik püspökjelölt?

Kiss Sándor, kép: Kalocsai Richárd

A fellebbezések

Molnár András fellebbezésében két gyülekezet szavazataival szemben emelt kifogást. Véleménye szerint Bácskossuthfalván a presbitérium nem a választási szabályrendeletnek megfelelően bonyolította le a szavazást. Ennek során ugyanis a tizenhat fős testületben szavazategyenlőség alakult ki a két püspökjelölt között. A presbiterek ezért úgy döntöttek, hogy a háromfős gyülekezeti elnökség – a lelkipásztor és a két gondnok – ismét szavaz, és az ő voksaik döntik el a végeredményt. Az ügyész az szrke.com honlapon is közzétett jogi véleményében a választási szabályrendelet 37. paragrafusának 3. szakasza alapján nyilvánította érvénytelennek a bácskossuthfalvi gyülekezet Halász Bélára adott öt szavazatát, mert e szerint szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni a nyertes személyéről.

 

A maradéki gyülekezet szavazása ugyan az ügyész szerint is szabályosan történt, ám mivel a presbitérium az elnökség – pontosabban Hallgató Imre főgondnok és a lejárt mandátumú Csete Szemesi István nyugalmazott püspök – kétszeri felszólítására sem küldte be a püspökválasztásról szóló presbiteri gyűlés jegyzőkönyvét, Molnár András a választási szabályrendelet 39. paragrafusára hivatkozva a maradékiak Orosz Attilára adott egy szavazatának a megsemmisítését kérte.

 

Hogy a jegyzőkönyveket a szavazatokat tartalmazó borítékokkal együtt valóban kötelező lett volna-e beküldeni, illetve hogy a bácskossuthfalviak valóban szabálytalanul szavaztak-e, többen vitatják. Ahogy abban a korábban felmerült kérdésben is eltérőek az álláspontok, hogy a választási bizottságnak és a Zsinati Tanácsnak mi pontosan a püspökválasztási folyamatban betöltött hatásköre. A Szerbiai Református Keresztyén Egyház jogszabályai ugyanis nem adnak egyértelmű iránymutatást e kérdésekben sem. Míg Molnár András és mások úgy vélik, a püspökválasztás során is a gyülekezeti lelkészek megválasztására vonatkozó paragrafusok
az irányadók, addig Kiss Nándor választási bizottsági tag, nagybecskereki lelkész és többen amellett érvelnek, hogy az országos tisztviselők megválasztására csak a vonatkozó rendelet 76., 77., 78. – és a választási bizottság szavazatokat számba vevő munkájával összefüggésben még a 37. – paragrafusa vonatkozik.