Pestszentlőrinc 1909-¬ben vált függetlenné Kispesttől. A település reformátusaiban nem sokkal ez után felmerült az igény saját templom építésére és egyházközség létrehozására. A Kispesti Református Egyházközség oly mértékben ellenezte az önállósodást, hogy a születendő egyházközség Üllő fiókegyházaként jött létre 1911-¬ben, ahol az első istentiszteletet október 29-¬én tartották Mocsy Mihály üllői lelkész vezetésével.

Önálló anyaegyházközséggé 1921-ben vált. Az építendő templomhoz már 1912-¬ben készültek neogótikus stílusjegyeket mutató tervek, ezek megvalósítását azonban az első világháborút követő infláció meghiúsította. A templomépítés Mányoki Sándor lelkipásztorsága alatt vett komoly lendületet. 1932 júniusában megszerezték a gazdasági válság nyomán csődbe jutott Lipták-¬féle vasgyár acél tetőszerkezetét és faanyagát.

A templom terveit Csaba Rezső készítette, a részletek kidolgozásban Árkay Bertalan volt segítségére. A templomot 1941. június 15-¬én Ravasz László püspök szentelte fel.

A templom külsejét teljes egészében klinker¬tégla borítja, főhomlokzatának közepén emelkedő tornya, alsó részének kialakítása, különös tekintettel a pártázatos díszítménysorra, a felvidéki reneszánsz stílust idézi. A téglalap alaprajzú templomtérben ötszáz ülőhely van, a két karzat egymással szemben, a bejárat, illetve a liturgikus tér fölött helyezkedik el. A szószék fölötti karzaton az orgona egyidős a templommal, ezt a hangszert a pécsi Angster-gyár készítette. A szószék mögötti falon vörösfenyőből kifaragott bibliai szimbólumokat találunk.

A templom bejárati íve alatt emléktáblák hirdetik a templomépítéshez kapcsolódó személyiségek neveit, illetve magyarázzák a templom nevének eredetét. A Felszabadulás Temploma elnevezés a Trianoni békeszerződéssel elcsatolt területek 1938 és 1941 közötti részleges visszacsatolására utal.

Millisits Máté