Bölcskei Gusztáv elmondta, hogy a kárpát-medencei református anyaegyházak évek óta közösen lépnek fel a nyugat-európai közösségek érdekében. Beszámolt arról, hogy a Generális Konvent elnökségi üléseinek rendszeres témája a Kárpát-medencén kívüli protestáns közösségek támogatása, a partneregyházakkal való tárgyalások és a helyi magyar nyelvű közösségek életét megkönnyítő megállapodások kidolgozása, az alkalmi lelkészküldés rendszeresítése és finanszírozása. A különböző felhívások közzététele mellett anyagi támogatásról is döntött már a Konvent korábban. A püspök kiemelte, mindeközben fontos, hogy az anyaegyházak az érintett közösségek kívánságait és döntéseit tiszteletben tartsa és ne erőszakoljon olyan megoldást a gyülekezetekre, amelyeket azok nem kívánnak. Beszédében megemlítette a bécsi gyülekezet példáját, ahol a Generális Konvent a magyar közösség kérésére egy nyilatkozatot adott ki, de az osztrák testvéregyházzal egyeztetve előkészített megállapodáshoz nem ragaszkodott.

Fabiny Tamás is hangsúlyozta az anyaegyházak összefogásának fontosságát, valamint a külkapcsolatok, az elektronikus média és internet adta lehetőségek kihasználásának jelentőségére is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy ismét növekszik azon honfitársaink száma, akik Nyugat-Európában keresik boldogulásukat, elviselhetetlen eladósodottságuk enyhülését.

Kérdések, válaszok, egyeztetések

Gémes Pál, a NyEMNYPSZ társelnöke felvetette azt az alapvető kérdést, hogy mi lesz a gyülekezetek sorsa tizenöt év múlva. Lelkész nélküli gyülekezetek, amelyek javarészt tiszteletbeli munkatársak odaadó szolgálatára építenek, nem tudnak lépést tartani azzal a kínálattal, amellyel a nyugat-európai országokban élő és dolgozó magyarok szembe találják magukat. Válaszul mindkét püspök egybehangzóan megerősítette, hogy a jövőben a határozott időre, két-három évre kiküldött, az érintett közösség és az anyaegyházak által közösen fizetett lelkészek szolgálata lehet az egyetlen megoldás. Nyugat-európai feltételek szerint alkalmazni lelkészeket olyan anyagi kihívás, amelyet egyik anyaegyház sem tud vállalni. Meghatározott időszakra kiküldött lelkészekért a küldő egyház felelősséget vállal, biztosításait fizeti és szolgálata leteltével visszafogadja őt. Ez a modell ráadásul az európai szórvány és az anyaegyházak közötti élő kapcsolat elmélyítését is szolgálja.

A kontinens majd valamennyi magyar protestáns gyülekezetének küldöttei, az anyaegyházak és a kormány képviselői a közösségek veszélyeztetett jövőjéről tanácskoznak. Az utóbbi években intenzívebbé vált az anyaegyházak és a diaszpóra-közösségek közötti eszmecsere: a kárpát-medencei reformátusok többek között alkalmi lelkészküldéssel és a testvéregyházakkal folytatott aktív egyeztetéssel törekednek arra, hogy lehetőségeihez képest támogassák a nem egyszer létükben fenyegetett nyugat-európai szórványközösségeket.

A majd harminc közösség mintegy ötven képviselőjével zajló közgyűlés vasárnap ökumenikus istentisztelettel zárul.
A találkozón részt vesznek a szövetség partnereként a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház képviselői, Tarr Klára és Ódor Balázs külügyi irodavezetők. Immár második alkalommal képviselteti magát a találkozón Magyarország kormánya, Dr. Kocsis Attila Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) osztályvezető személyében.

Kapcsolódó hírek weboldalunkon 

Külügyi Iroda, Kép: Barcza János