Kós Károly, a XX. századi magyar építészet kiemelkedő alakja 1883. december 16-án született Temesváron. Középiskolai tanulmányait a Kolozsvári Református Kollégiumban végezte. Ezután Budapesten, a Műszaki Egyetemen előbb mérnöki, majd később építészeti tanulmányokat folytatott, ahol 1907-ben építőművészi diplomát szerzett. Az első világháború kitöréséig megbecsült építészként dolgozott Budapesten.

Irodalmi és közéleti munkássága

A két világháború közötti években a kalotaszegi Sztánán, a saját maga tervezte házhoz kapcsolódó földterületen, a mezőgazdasági munka adta számára a biztos megélhetést. Emellett az erdélyi kultúra meghatározó jelentőségű szervezője volt. Ebben az időben teljesedett ki az 1910-es években elindult szépírói munkássága. Fő művei közé tartozik a Szent István király életét feldolgozó Országépítő című alkotása, valamint a Varjú nemzetség, a Budai Nagy Antal és az Erdély kövei című művekből álló könyvsorozat, amelyet kétszáz példányban magyarul és németül jelentetett meg saját nyomdájában.

Az erdélyi kultúra megmentésében betöltött kiemelkedő szerepét mutatja, hogy Áprily Lajos 1923-ban neki ajánlotta Tetőn című versét:

Ősz nem sodort még annyi lombot,
annyi riadt szót: "Minden összeomlott."
Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem,
vasárnap reggel a hegyekre mentem.
Ott lent sötét lombot sodort a katlan.
Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan.
Időkbe látó meztelen tetején
tisztást vetett a bujdosó verőfény.
Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól.
Itt fenn fehér sajttal kínált a pásztor.
És békességes szót ejtett a szája,
és békességel várt az esztenája.
Távol, hol már a hó királya hódít,
az ég lengette örök lobogóit.
Tekintetem szárnyat repesve bontott,
átöleltem a hullám-horizontot.
s tetőit, többet száznál és ezernél-
s titokzatos szót mondtam akkor:
Erdély.

A II. világháború harcai során a sztánai házát a harcoló csapatok feldúlták, az épületben őrzött munkáit megsemmisítették. A világháború utáni erdélyi közéletben még pár évig aktív szerepet vállalt, de életének utolsó évtizedeit visszahúzódva töltötte Kolozsváron. Kós Károly – közel egy évszázadon át – a magyar kultúra polihisztoraként, az élet különböző területein egyedülállót alkotott. Kilencvenhárom éves korában, 1977. augusztus 24-én hunyt el, sírja Kolozsváron, a házsongárdi temetőben található. Temetési gyászistentiszteletét a Farkas utcai református templomban tartották, amelyen több ezer fős gyülekezet búcsúzott „Erdély XX. századi nemzetmentő géniuszától".

Építészi munkássága

Kós Károly pályakezdő éveiben a „Fiataloknak" nevezett építészcsoporthoz tartozott. Első, 1908-1910 közötti munkái Budapesthez vagy a főváros környékéhez kötődnek, ezeken a finn és az erdélyi építészet megtermékenyítő hatása érezhető. Életművének legelső alkotása a Budapest-Óbudai Református Egyházközség parókiaépülete, ezt a Jánszky Bélával közösen tervezett zebegényi római katolikus templom követte.

Az egyházi megrendelések után számos világi megbízásnak tehetett eleget. Ő tervezte a városmajori iskolát (mai néven nevén Kós Károly Általános Iskola) és a városligeti állatkert több épületét. Városépítészeti tehetségét az akkori Budapest határán felépített Wekerle-telep központjának megtervezésével mutatta meg.

Az első világháború előtti béke éveiben szívének oly kedves vidéken, Erdélyben valósultak meg életművének kiemelkedő darabjai: a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön, valamint Kolozsváron a Monostori úti református templom. Ezeken az épületeken – a többi munkáin is kiemelt jelentőséggel használt fa és kovácsoltvas mellett – a Zsolnay-épületkerámiát is alkalmazta.

Saját családja számára Kalotaszeg vidékén, egy vasúttal jól elérhető faluban, Sztánán építette fel az eredetileg nyaralónak szánt házát, amelyet a két világháború között állandó lakóhelyül használt.

Erdély területén 1921 és 1938 között számos szakrális épületen tervezett felújítást vagy bővítést. Művei közül kiemelésre érdemes a sztánai görögkatolikus templom, a bánffyhunyadi református parókia, az erdőfeleki görögkatolikus templom, a bodosi református parókia és imaterem, valamint az erősdi református parókia és imaterem.

Millisits Máté