Nemcsak a hívek, de Zombor Gábor polgármester, Szemereyné Pataky Klaudia alpolgármester, Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke, határon túli testvérgyülekezetek küldöttei és más felekezetek helyi vezetői is fontosnak tartották, hogy együtt ünnepeljenek a református testvérekkel ezen a szép évfordulón. Az igét Szabó István református püspök hirdette. - Csodálatra méltó az a hit, erő és összetartás, aminek segítségével a kecskeméti polgárok 325 évvel ezelőtt, török időkben és nagy ínség közepette is ilyen szép templomot tudtak építeni - nyilatkozta lapunknak a püspök az istentisztelet után. - A régiek tiszteletre méltó tetteinek felidézése emlékeztet bennünket arra, hogy feladatunk ma is ugyanaz: összegyűjteni a lelkeket, és megerősíteni őket a hitben, a szeretet erejében. Zombor Gábor polgármester beszédében hangsúlyozta: méltán lehetünk büszkék a református gyülekezetre, hiszen elődeik töretlen hittel építették a hírős várost, s ma is ugyanazzal az elkötelezettséggel folytatják a közösségépítő munkát, mint egykor. A szertartáson a köszöntők és az igehirdetés után több előadás is elhangzott. Tőkéczi László történész rámutatott: az, hogy Kecskemét főterén egymás közelében épültek fel a katolikus és protestáns templomok, a korai öikumené megnyilvánulásának tekinthető. A Ráday Múzeum igazgatója, Fogarassy Zsuzsanna a templomot ma is díszítő az építés körülményeit, illetve az építésben segédkező kecskemétiek nevét egyaránt megőrző - míves fatáblát, valamint a gyülekezet relikviáit mutatta be. A fennmaradt tárgyi emlékek közül különösen értékesek azok az egyedi, sajátos motívumokkal díszített úrvacsorai aranykelyhek és tányérok, amelyeket a templomépítők között is megemlített Tar György és Cseh György kecskeméti ötvösmesterek alkottak. Az istentiszteletet a Református Kollégium Kórusa és a Kecskeméti Vég Mihály Énekkar előadása is gazdagította. Az erdélyi, magyarbikali testvérgyülekezet lelkésze pedig egy hímzett úrasztali terítővel ajándékozta meg a kecskeméti reformátusokat. A jubileumi istentisztelettel egyidőben, a templomban megnyílt kiállításon olyan fontos írásos dokumentumok is láthatóak, mint például annak a két kecskemétinek a levele, akik magukra vállalták, hogy egyenesen az isztambuli szultántól kérnek engedélyt a templomépítésre. A tárlatot Sz. Tóth Gergely gyűjteményi gondnok nyitotta meg, aki azokat a történelmi körülményeket is ismertette, amelyek a templom építésének idején, 1680 és 7684 között Magyarországot és Kecskemétet jellemezték.

Bera Linda  (Kecskeméti Lapok)