Nyolc esztendő, ha húsz év távlatában nézzük, nagyon sok, sok lehetőség, amelyet ki lehet(ett volna) használni, és amelyet el lehet szalasztani. A józan mérlegkészítéshez kellő perspektívával ugyan még nem rendelkezünk, azt azonban látjuk, tapasztaljuk, hogy változások következtek be ez alatt az időszak alatt.

Új NAT, kétszintű érettségi, bolognai rendszer, digitális tábla, szöveges értékelés, kompetenciamérés és kompetenciaalapú oktatás – csak néhány az utóbbi évek hívószavai közül, amelyek közül nem egy kellő előkészítés nélkül érte az állandósághoz, nyugodt munkához szokott, a hirtelen reformoktól idegenkedő pedagógustársadalmat. 

Ha a református intézményhálózatra tekintünk, Isten iránt hálás szívvel láthatjuk, hogy az egyenlő feltételeknek esélyt sem adó (sőt nem egyszer ellenséges) környezetben is növekedett, gyarapodott: óvodák, iskolák nyíltak, önkormányzati intézmények kerültek egyházi fenntartásba. Az elkövetkező négy esztendőben reménység szerint az egyenlő bánásmód elve fog érvényesülni, s az anyagi támogatás jogos vagy jogtalan odaítélése helyett az egyházi oktatás minősége kerül a hírek középpontjába. Mert lenne mit tanulni az egyházi intézményektől!

A Magyar Református Nevelés ezévi második számában nagyobb terjedelemben kap helyet az oktatáspolitika, mint korábban valaha. Márkus Gábor bevezető tanulmánya a magyarországi közoktatás helyzetét a társadalmi változások szemszögéből vizsgálja, találó megállapításai mellett számos továbbgondolásra érdemes kérdést is felvet. Dr. Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógus Műhely elnöke a nevelés céljáról és eszközeiről fejti ki gondolatait, míg a Pécsi Református Kollégium főigazgatója, a Parlament Oktatásügyi Bizottságának tagja, Dr. Hoppál Péter a vele készült interjúban arról beszélt, milyen hibái voltak az előző és milyen lehetőségei vannak az oktatás terén az elkövetkező kormánynak. Az ő gondolatait egészíti ki két szakmai anyag: a Bölcsek Tanácsának ajánlásából (Szárny és Teher) azokat az elemeket emeltük ki, amelyek a református oktatási stratégiában is fontos szerepet kaphatnak; a Kereszténydemokrata Néppárt Iskola – Erkölcs – Tudás című programja pedig az elkövetkező évek oktatáspolitikai vezérfonala. Ez utóbbihoz kapcsolódóan a Nagykőrösi Református Kollégium igazgatója, Suba Lajos által írt elemzést is közreadjuk.

A Református Pedagógiai Intézet évente rendez konferenciát a kollégiumi nevelők számára. Az idei konferencia szakmai anyagából két előadás is szerepel jelen számunkban (Sümegi Péterné és Perjéssy-Horváth Barnabás). Mindkét írás erénye, hogy a kamaszokról nem elítélően, oktatóan, hanem szeretettel, problémáikat jól látva beszél. Fodorné Ablonczy Margit írása is ebben a szellemben beszél a fiatalok között munkáról.
Jó gyakorlat alcím alatt Dr. Kis Médea a gyülekezeti énektanítás módszertanáról, Moncz Anikó az udvarias megszólítás protokolljáról, Lévai Dóra a digitális taneszközökről írt rövid tanulmányt olvashatjuk.
Az aktualitások között a Jane Haining-emlékévről és a református közoktatási tanévnyitóról számolunk be.

Dr. Pompor Zoltán
szerkesztő