Karácsonyi prédikáció

2010. december 24., péntek

Érdekes, hogy most, kétezer év után is, karácsonykor mindenki megmozdul, mert mindenki szeretne valakit megajándékozni, boldognak látni és maga is boldog lenni.

„Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született?”

Máté evangéliumában a karácsonyi történet így kezdődik: „Amikor Jézus megszületett...” Ezt az amikort az Úristen rendelte el, nem ezer évvel előbb, sem száz évvel később, hanem épp akkor jött el az idő a földi ember életében, hogy Isten megnyissa a mennyet, és a földi ember is belásson abba. Megnyílt a menny és angyalok seregei énekszóval, Istent dicsőítő szózattal hívogatva léptek fel, és mennyei világosság támadt az éjszaka közepén.

Isten prófétái már háromszáz évvel korábban hirdették, hogy Jézus megszületik, és azt is, milyen családból származik, hol és mikor fog megszületni, miként fogják elárulni harminc ezüstpénzért. Meg is van írva, hogy keresztre feszítik az emberek, még azt is tudta a hívő nép, hogy a köntösére is sorsot vetnek, elveszik tőle. Ezt az amikort megüzente jó előre az Úr!

Népszámlálás volt a Római Birodalomban, és mindenkinek be kellett iratkozni. Mindenki igyekezett is a saját származási helyére, hogy ott vegyék számba. Minden megmozdult. A csillagok is megmozdultak.

Érdekes, hogy most, kétezer év után is, karácsonykor mindenki megmozdul – előbb a szívében –, mert mindenki szeretne valakit megajándékozni, boldognak látni, és önmaga is boldog, megajándékozott lenni.

Írjuk a leveleket, utazunk szeretteinkhez, keressük a templomi csendet, a karácsony varázsát, együtt szeretnénk örülni a családtagokkal és az ismerősökkel. Egyszóval mindenki szeretne boldog lenni. Karácsonykor elindul az ember Isten felé, a szeretet, a békesség, a bűnbocsánat felé. Azért a legszebb ünnep a karácsony, mert az ember megérezte, hogy a jászolban a mennyei szeretet jött le a földre.

A keleti bölcsek észrevették a csillagot. Akik pedig Betlehem közelében laktak, éltek, nem vették észre! Azért vették észre a bölcsek, mert ők lélekben vágyakoztak a szeretetre, tudták, hogy Jézus Krisztus, Isten Fia hozza azt el. Az emberek között nincs el nem múló szeretet. Figyelték a csillag megjelenését. Amikor pedig megjelent, a földön mindenhol látszott, és így el is indultak ezek a magas rangú tudósok, a bölcsek. Csak Betlehem és környéke nem vett észre ebből semmit.

A bölcsek Istennek tetsző életet akartak élni. Látták, hogy az ő hiábavaló életük nem tetszik az Úrnak, aki egyedül Isten mennyen és földön. Márpedig neki nem tetszeni végzetes. Ő emésztő tűz! A bölcsek változni akartak. A változást az emberben Isten szeretete adja. Magunktól nem megy. Csak az Úr cselekedheti ezt meg. Ma is így van! A betlehemi csillag ma is ragyog, fénylik. Jézus szeretete itt van! Fénylik a csillag, ha van állásunk, meleg szobánk, ha vannak szeretteink. Mennyei világosság van, ha valaki törődik velünk, szól hozzánk, megért, segít. Most is itt van Isten csillaga. Kéri a szívünket, hogy ott lakhasson Jézus Krisztus a Lélek által, hogy mi is sugározzuk minden nap a mennyei békét, szeretetet. Fogadjuk be őt!

Akik nem készítik fel szívüket, idegesen, vakon, békétlenül, hálaadás nélkül járják az életüket. Megváltó, Messiás nélkül élnek és halnak meg és állnak majd Isten elé ítéletre, bűnösen.

Figyeljük csak, hogy ezeknek a pogány bölcseknek hogy megváltozott napok, órák alatt az élete. Odafele bementek Heródeshez, ott keresték a királyi udvarban Jézust. Az istállóból hazafelé már nem mentek be, pedig kérte Heródes, hogy tegyék meg. Ők hívő lélekké váltak, Heródes pedig gyilkos, hitetlen maradt.

Adja az Úristen, hogy várjuk és nyissuk meg szívünket Jézus Krisztus előtt, és megváltozik életünk ma is! Általunk is ragyogjon a betlehemi szeretet csillaga!

Uram, könyörülj rajtam, hogy ne vesszek bele e mulandó gonosz világ sodrásába, hanem hasznos legyek számodra és Neked tetsző életem legyen! Ámen.

Marton Károly

Megjelent a Reformátusok Lapja karácsonyi számában.

Karácsonyi prédikáció

„Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született?”

 

Máté evangéliumában a karácsonyi történet így kezdődik: „Amikor Jézus megszületett…” Ezt az amikort az Úristen rendelte el, nem ezer évvel előbb, sem száz évvel később, hanem épp akkor jött el az idő a földi ember életében, hogy Isten megnyissa a mennyet, és a földi ember is belásson abba. Megnyílt a menny és angyalok seregei énekszóval, Istent dicsőítő szózattal hívogatva léptek fel, és mennyei világosság támadt az éjszaka közepén.

Isten prófétái már háromszáz évvel korábban hirdették, hogy Jézus megszületik, és azt is, milyen családból származik, hol és mikor fog megszületni, miként fogják elárulni harminc ezüstpénzért. Meg is van írva, hogy keresztre feszítik az emberek, még azt is tudta a hívő nép, hogy a köntösére is sorsot vetnek, elveszik tőle. Ezt az amikort megüzente jó előre az Úr!

Népszámlálás volt a Római Birodalomban, és mindenkinek be kellett iratkozni. Mindenki igyekezett is a saját származási helyére, hogy ott vegyék számba. Minden megmozdult. A csillagok is megmozdultak.

Érdekes, hogy most, kétezer év után is, karácsonykor mindenki megmozdul – előbb a szívében –, mert mindenki szeretne valakit megajándékozni, boldognak látni, és önmaga is boldog, megajándékozott lenni.

Írjuk a leveleket, utazunk szeretteinkhez, keressük a templomi csendet, a karácsony varázsát, együtt szeretnénk örülni a családtagokkal és az ismerősökkel. Egyszóval mindenki szeretne boldog lenni. Karácsonykor elindul az ember Isten felé, a szeretet, a békesség, a bűnbocsánat felé. Azért a legszebb ünnep a karácsony, mert az ember megérezte, hogy a jászolban a mennyei szeretet jött le a földre.

A keleti bölcsek észrevették a csillagot. Akik pedig Betlehem közelében laktak, éltek, nem vették észre! Azért vették észre a bölcsek, mert ők lélekben vágyakoztak a szeretetre, tudták, hogy Jézus Krisztus, Isten Fia hozza azt el. Az emberek között nincs el nem múló szeretet. Figyelték a csillag megjelenését. Amikor pedig megjelent, a földön mindenhol látszott, és így el is indultak ezek a magas rangú tudósok, a bölcsek. Csak Betlehem és környéke nem vett észre ebből semmit.

A bölcsek Istennek tetsző életet akartak élni. Látták, hogy az ő hiábavaló életük nem tetszik az Úrnak, aki egyedül Isten mennyen és földön. Márpedig neki nem tetszeni végzetes. Ő emésztő tűz! A bölcsek változni akartak. A változást az emberben Isten szeretete adja. Magunktól nem megy. Csak az Úr cselekedheti ezt meg. Ma is így van! A betlehemi csillag ma is ragyog, fénylik. Jézus szeretete itt van! Fénylik a csillag, ha van állásunk, meleg szobánk, ha vannak szeretteink. Mennyei világosság van, ha valaki törődik velünk, szól hozzánk, megért, segít. Most is itt van Isten csillaga. Kéri a szívünket, hogy ott lakhasson Jézus Krisztus a Lélek által, hogy mi is sugározzuk minden nap a mennyei békét, szeretetet. Fogadjuk be őt!

Akik nem készítik fel szívüket, idegesen, vakon, békétlenül, hálaadás nélkül járják az életüket. Megváltó, Messiás nélkül élnek és halnak meg és állnak majd Isten elé ítéletre, bűnösen.

Figyeljük csak, hogy ezeknek a pogány bölcseknek hogy megváltozott napok, órák alatt az élete. Odafele bementek Heródeshez, ott Karácsonyi prédikáció

„Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született?”

Máté evangéliumában a karácsonyi történet így kezdődik: „Amikor Jézus megszületett...” Ezt az amikort az Úristen rendelte el, nem ezer évvel előbb, sem száz évvel később, hanem épp akkor jött el az idő a földi ember életében, hogy Isten megnyissa a mennyet, és a földi ember is belásson abba. Megnyílt a menny és angyalok seregei énekszóval, Istent dicsőítő szózattal hívogatva léptek fel, és mennyei világosság támadt az éjszaka közepén.
Isten prófétái már háromszáz évvel korábban hirdették, hogy Jézus megszületik, és azt is, milyen családból származik, hol és mikor fog megszületni, miként fogják elárulni harminc ezüstpénzért. Meg is van írva, hogy keresztre feszítik az emberek, még azt is tudta a hívő nép, hogy a köntösére is sorsot vetnek, elveszik tőle. Ezt az amikort megüzente jó előre az Úr!

Népszámlálás volt a Római Birodalomban, és mindenkinek be kellett iratkozni. Mindenki igyekezett is a saját származási helyére, hogy ott vegyék számba. Minden megmozdult. A csillagok is megmozdultak.

Érdekes, hogy most, kétezer év után is, karácsonykor mindenki megmozdul – előbb a szívében –, mert mindenki szeretne valakit megajándékozni, boldognak látni, és önmaga is boldog, megajándékozott lenni.

Írjuk a leveleket, utazunk szeretteinkhez, keressük a templomi csendet, a karácsony varázsát, együtt szeretnénk örülni a családtagokkal és az ismerősökkel. Egyszóval mindenki szeretne boldog lenni. Karácsonykor elindul az ember Isten felé, a szeretet, a békesség, a bűnbocsánat felé. Azért a legszebb ünnep a karácsony, mert az ember megérezte, hogy a jászolban a mennyei szeretet jött le a földre.

A keleti bölcsek észrevették a csillagot. Akik pedig Betlehem közelében laktak, éltek, nem vették észre! Azért vették észre a bölcsek, mert ők lélekben vágyakoztak a szeretetre, tudták, hogy Jézus Krisztus, Isten Fia hozza azt el. Az emberek között nincs el nem múló szeretet. Figyelték a csillag megjelenését. Amikor pedig megjelent, a földön mindenhol látszott, és így el is indultak ezek a magas rangú tudósok, a bölcsek. Csak Betlehem és környéke nem vett észre ebből semmit.

A bölcsek Istennek tetsző életet akartak élni. Látták, hogy az ő hiábavaló életük nem tetszik az Úrnak, aki egyedül Isten mennyen és földön. Márpedig neki nem tetszeni végzetes. Ő emésztő tűz! A bölcsek változni akartak. A változást az emberben Isten szeretete adja. Magunktól nem megy. Csak az Úr cselekedheti ezt meg. Ma is így van! A betlehemi csillag ma is ragyog, fénylik. Jézus szeretete itt van! Fénylik a csillag, ha van állásunk, meleg szobánk, ha vannak szeretteink. Mennyei világosság van, ha valaki törődik velünk, szól hozzánk, megért, segít. Most is itt van Isten csillaga. Kéri a szívünket, hogy ott lakhasson Jézus Krisztus a Lélek által, hogy mi is sugározzuk minden nap a mennyei békét, szeretetet. Fogadjuk be őt!

Akik nem készítik fel szívüket, idegesen, vakon, békétlenül, hálaadás nélkül járják az életüket. Megváltó, Messiás nélkül élnek és halnak meg és állnak majd Isten elé ítéletre, bűnösen.

Figyeljük csak, hogy ezeknek a pogány bölcseknek hogy megváltozott napok, órák alatt az élete. Odafele bementek Heródeshez, ott keresték a királyi udvarban Jézust. Az istállóból hazafelé már nem mentek be, pedig kérte Heródes, hogy tegyék meg. Ők hívő lélekké váltak, Heródes pedig gyilkos, hitetlen maradt.

Adja az Úristen, hogy várjuk és nyissuk meg szívünket Jézus Krisztus előtt, és megváltozik életünk ma is! Általunk is ragyogjon a betlehemi szeretet csillaga!

Uram, könyörülj rajtam, hogy ne vesszek bele e mulandó gonosz világ sodrásába, hanem hasznos legyek számodra és Neked tetsző életem legyen! Ámen.

Marton Károlykeresték a királyi udvarban Jézust. Az istállóból hazafelé már nem mentek be, pedig kérte Heródes, hogy tegyék meg. Ők hívő lélekké váltak, Heródes pedig gyilkos, hitetlen maradt.

Adja az Úristen, hogy várjuk és nyissuk meg szívünket Jézus Krisztus előtt, és megváltozik életünk ma is! Általunk is ragyogjon a betlehemi szeretet csillaga!

Uram, könyörülj rajtam, hogy ne vesszek bele e mulandó gonosz világ sodrásába, hanem hasznos legyek számodra és Neked tetsző életem legyen! Ámen.

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.