A németországi magyar ajkú protestáns gyülekezetek jövőjéről egyeztettek
2011. február 23., szerdaA diaszpóra ügyében először ültek le tárgyalni az EKD, a németországi magyar közösségek, valamint a Magyar Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház képviselői.
A II. Világháború utáni időszak, 1956 és 1989 határozták meg a németországi magyar ajkú protestáns gyülekezetek múltját. A jövő azonban minden eddiginél fontosabb, hiszen fennmaradásuk a tét. Erről tárgyaltak három olalú egyeztetés keretében február 22-én, Hannoverben az EKD (Evangelische Kirche in Deutschland – Német Protestáns Egyház), a németországi magyar közösségek, valamint a Magyar Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház képviselői.
A történelmi jelentőségű találkozón Thorsten Leißer és Michael Hübner egyházfőtanácsosok vázolták az EKD elképzeléseit elősorban a finanszírozással kapcsolatban, mivel az EKD a tartományi egyházakkal együtt biztosította a Magyar lelkészek szolgálatát számos német városban.
Az esemény történelmi jelentősége abban áll, hogy először ült közös tárgyaló asztalhoz az EKD, a legkülönbözőbb jogi helyzetben élő magyar ajkú gyülekezetek és az anyaegyházak.
Az EKD fontosnak tartja a magyar ajkú gyülekezetek támogatását, amelyet akkor tud továbbra is biztosítani, ha a közösségek egyesületbe tömörülnek. Az egyesület maga rendelkezne azután a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint arról, hogy milyen jellegű szolgálatot javasol a külöböző gyülekezeteknek.
Ez lehetővé tenné, hogy mind a hat régióban fél állású lelkészt alkalmazzanak a gyülekezetek. Az egyesület szabadon használhatná fel a rendelkezésre álló forrásokat. Az egyesület további előnye az, hogy mind a magyar kormány, mind az anyaegyházak számára jogilag egyszerűbbé válhat ezáltal a támogatás lehetősége.
Világosság vált a megbeszélések során, hogy a magyar gyülekezetek jövőjét csak összefogással biztosíthatjuk. Ezt mind az anyaegyházak, mind az EKD szívén viseli, hiszen mintegy 25-40 000-re becsülhető a Németországban élő magyar protestánsok száma.
Az anyaegyházak és az EKD között a 2000-es évek elején elindult tárgyalás sorozatnak lendületet adott a 2008-ban megrendezett Diaszpóra konferencia, amelyet a Magyar Református Egyház hívott össze, és az egy évvel későbbi, EKD-hoz írt közös levél, amelyet Bölcskei Gusztáv református és Fabiny Tamás evangélikus püspökök írtak alá.
A találkozón Bölcskei Gusztáv képviseletében Ódor Balázs, református külügyi irodavezető, Fabiny Tamás evangélikus püpök és Cselovszkyné Tarr Klára, evangélikus külügyi osztályvezető vettek részt.
Tarr Klára, Ódor Balázs
Képek: Csákváry Dániel
Olvasta már?
-
Ideje a megújulásnak
Vizuális, technikai és tartalmi szempontból is megújul egyházunk hivatalos honlapja. Az új Reformatus.hu-n már hosszú ideje dolgoztunk, annak elindításával is szeretnénk megkönnyíteni a járvány miatt az online térbe szorult egyházi életet: gyülekezeti tagjaink, közösségeink, intézményeink lelki épülését, tájékozódását, szolgálatát.
-
Istentiszteleti ajánlások a krízishelyzetben
A kommunikációs eszközökkel közvetített istentiszteletekhez, a húsvéti úrvacsorás alkalmakhoz és a temetésekhez ajánl istentiszteleti rendeket egyházunk Elnökségi Tanácsa.
-
Betörtek a debreceni Nagytemplomba
Egy harminc éves férfi imádkozni ment a bezárt Debreceni Református Nagytemplomba, majd rongálni kezdett március 30-án, a késő délutáni órákban.
-
Kezdődik a beíratási időszak óvodáinkban
A koronavírus-járvány miatt elektronikus úton elküldött szándéknyilatkozattal is beírathatjuk gyermekeinket a református óvodákba. A jelentkezési időszak április másodikán kezdődik.
-
Térjünk végre észhez!
Felborult az egyház megszokott életritmusa is a koronavírus járvány miatt. Fekete Károly tiszántúli püspök úgy véli, hogy a „maradj otthon!" jelszó tiszteletben tartása mindannyiunk érdeke, ezért bármennyire fájó, de szüneteltetik a személyes találkozásokat igénylő csoportos alkalmakat, istentiszteleteket.