Harmadik alkalommal találkoztak a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek képviselői, hogy közös ügyeikről egyeztessenek, és folytassák a Generális Konvent ifjúsági bizottságának hat éven át szünetelő munkáját. A gyanúsan protokollszagú találkozó igen hamar felszabadult, csapatépítő hétvégévé változott, ahol a résztvevők a fogadó Kárpátaljai Református Egyházzal is megismerkedtek február 16. és 18. között Balazséron, a Bethánia Konferenciaközpontban.

„Hogy képzelik, hogy Ukrajnába jönnek, és nem beszélnek ukránul?” – reccsent ránk egy szigorú tekintetű határőrlány az ukrán–magyar határon. Ugyan ez volt a legkomolyabb atrocitás, ami a magyar küldöttséget érte kárpátaljai útján, de való igaz, hogy az ukrán határnak, sőt, egész Ukrajnának különleges kultúrája van. Szanyi György, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet (KRISZ) elnöke áhítatában arról beszélt, hogy nagy divat a mismásolás, amit egy keresztyén ember nem engedhet meg magának. Sem az áramlopást, sem a sérelmek elhallgatását. A keresztyén ember nem lehet pancser, hanem ki kell állnia az igazáért, mert nem mindegy, milyen képet mutat a keresztyénségről a keresőknek, mint Pál és Szilász a filippi börtönőrnek, vagy mint az ifjúsági munkások a fiataloknak.

A fiatalok egyházról alkotott képét valószínűleg megrengette volna, ha látják vezetőiket az első esti csapatépítő játékokban – ugyanis a nagy gonddal berendezett teremben először egy hatalmas tornyot, aztán egy méretes hajót építettünk, hogy megtaláljuk a helyünket a következő napok építkezéseiben. A hajó legénysége a KRISZ mellett a Királyhágómelléki Református Ifjúsági Szövetség, az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az erdélyi Bethánia CE Szövetség, a magyarországi Bethánia CE Szövetség, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület, a Református Fiatalok Szövetsége, a Soli Deo Gloria Diákszövetség, a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség és az Ökumenikus Ifjúsági Iroda, a Szeretethíd valamint a Zsinati Ifjúsági Iroda munkatársaiból állt, illetve jelen volt egy-két kósza sajtós is. A legénység sajnos nem volt teljes – a kilenc egyházkerületi ifjúsági referensből csak egy volt jelen a jelképes hajóúton.

A találkozó második napján Sipos József, a KRISZ alelnöke arról beszélt, hogy Isten jelen van, vezeti és oltalmazza az ő népét, megmutatja a pihenés és az indulás idejét. Az ifjúsági fórum is ezekről az időkről egyeztetett, többek között a május 13–14. között Debrecenben megrendezendő testvérifi-kereső találkozóról, ahová minden egyházkerületből öt-öt ifi képviselőit várják, a Csillagpont szerepéről a testvérkapcsolatok építésében, illetve az október 7-re tervezett, Kárpát-medencei ifjúsági imaéjjelről, amelynek liturgiai javaslatát be is mutatták a találkozón, és amelyhez olyan komplex segédanyagcsomagot terveznek készíteni, hogy akár gyülekezeti, akár egyházmegyei szinten is tartalmas imaéjjel-alkalmat szervezhessenek belőle a résztvevők.
Délután a fórum Beregszászra utazott, hogy a kárpátaljai zsinati ülés ideje alatt suttyomban végigjárják a püspöki palotát, megtekintsék a kommunizmus mártírjainak emlékművét, majd megismerjék Beregszász központjában a református egyház intézményeit, ezek életét, és ellátogassanak a KRISZ főhadiszállására, a Kriszpontba is – a hírhedt beregszászi romatelepet csak autóból, kívülről néztük meg.

A kárpátaljai, mintegy százötvenezer fős magyar közösségben ötvenegyezer egyházfenntartó él. Négy líceumot és számos diakóniai intézményt tartanak fenn, és jelentős romamissziós munkát végeznek. Bár anyagi forrásaik szűkösek, mégis nagy létszámú nyári táborokat tartanak, és egynapos ifjúsági konferenciájuk, a Lendület is közel kétezer fiatalt vonz. „Sosem pénzzel dolgozunk” – mondta Szanyi György, és hozzátette: a megszorításokra sosem válaszolnak megszorításokkal, hiszen Isten erős, ezt jól tudja tapasztalatból minden kárpátaljai. A Tesó című ifjúsági magazin is azóta színes, mióta nincs rá pénz – meséli mosolyogva Sipos József. Nemcsak pénz-, hanem lelkészhiány is van – hiába szolgál hat lelkész Beregszászon, még elférne egypár: a gyülekezetben minden reggel van istentisztelet, és az ifjúsággal, illetve a beregszászi főiskola fiataljaival is foglalkoznak. A diplomások nagy része kivándorol, ez komoly probléma – Szanyi György szerint a megoldás a munkára tanításban, a föld szeretetében és a példamutatásban van, amihez az adottságok jók: a fiatalok kilencven százalékát elérik programjaikkal.

Harmadnap, egy hosszúra nyúlt, spontán filmműhelyt követően Dancs Edina, a KRISZ ifjúsági lelkésze arra figyelmeztetett, hogy a vezetők felelőssége az indulásra hívás és a riadóztatás, amely kiváltság, de komoly felelősség is. A találkozó utolsó óráiban a közös képzések és az ifjúsági érdekképviselet témái után a 2012-es év központi témájáról és az az évi kiemelt Kárpát-medencei ifjúsági találkozóról egyeztettek – jövőre az IKE-fesztiválon, Szovátán várják majd a határon onnani és túli fiatalokat, hogy közösen dicsérjék Istenüket. Az ifjúsági munka közös hajójáról most jelképesen mindenki a saját csónakjában indul tovább, de november 2–4. között Piliscsabán folytatják majd a közös gondolkodást, reménység szerint kiegészült legénységgel.

Bagdán Zsuzsanna