A keresztyén ember felelős testvéreiért, felebarátaiért. Egyénként felelős egyénekért és közösségekért, ugyanígy közösségként, egyházként is felelős egyénekért és közösségekért. Társadalmunk sokszínű: akár európai társadalmakra gondolunk, akár csak hazánkra. Sokféle nemzetiség, etnikai csoport, vallás, és sok ezer színű identitásképző csoportosulás van jelen és alkot egy egészet. Felelősség és különbség nem egymást kizáró, egymás erejét kioltó fogalmak, hiszen nem csupán a hozzánk hasonlóakért vagyunk felelősek, de a tőlünk nagyon különbözőek iránt, és még az iránt is, hogy önmagunknak megteremtsük a különbözőségek megismerése általi gazdagodás lehetőségét.

Mondhatjuk, hogy mindez egy életszemlélet, melyet minden egyes napon valósággá kell váltanunk. Mégis, ahogyan vannak ünnepeink, úgy vannak sajátos világnapjaink is, melyek elgondolkodtathatnak. Nem kényszerek ezek, csupán gazdagító lehetőségek. 365 napból 1, amely azért van, hogy egy gondolat ne csupán átrohanjon bennünk, de legalább egy kis időre szállásra találjon nálunk. Egy tiszta gondolat: értékként látni a másikat. Ehhez idő kell. Idő ahhoz, hogy lehámozzuk a fogalmaink köré épült megannyi kínt, indulatot, feladatot; idő ahhoz, hogy megengedjük magunknak a rácsodálkozást olyan értékekre, amelyeknek létét is kétségbe vonjuk gyakran. Idő, ami megláttatja, hogy nincs fekete és fehér, hiszen mindannyian hordozunk csillogó értékeket és rejtegetett sötétségeket.

A mai nap értékteremtő idő lehet. Megakadhat a tekintet egy képen, táncon, megállhat a láb, hogy a fül zenét vagy verset halljon, hogy egy gondolat megérinthessen és gazdagíthasson.

Negyven éve, 1971. április 8-án Londonban, nyolc országból (Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Magyarország, Írország, Spanyolország, Jugoszlávia) érkező cigány értelmiségiek részvételével ült össze, illetve alakult meg az I. Roma Világkongresszus (World Romani Congress). E kongresszus döntött a himnuszt és az Opre Roma! („Fel, cigányok!”) jelmondat, a ma is használt cigány zászló elfogadásáról, valamint a roma népnév használatáról, elterjesztéséről. Az 1971-es esemény emlékére az elmúlt évtizedekben mind több helyen április 8-án, illetve április első hétvégéjén ünnepelték meg a Romák Világnapját. Az első magyarországi megemlékezést 1993 áprilisában neves cigány művészekkel, Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában rendezték meg. 2005-ben, a Roma Integráció Évtizedének első évében az Európai Parlament határozatban döntött róla, hogy minden április 8-a ezen túl a „romák éves napjának”, illetve a „roma kultúra világnapjának” tekintendő. Magyarországon 2010 óta a cigányok napja a mai.