A Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége már az 1920-as évek végétől fontosnak tartotta, hogy teret adjon a közéleti párbeszédnek.  A fogalommá vált 1943-as Magyar Élet Tábor az SDG és a Magyar Élet Könyvkiadó közös szervezésében valósult meg. A résztvevők között voltak értelmiségiek, paraszti származásúak, ipari munkások, pedagógusok és különböző felekezetek papjai is, hogy közösen vitassák meg a gazdasági élet, a társadalmi és állami fejlődés, művelődés és politika megoldásra váró kérdéseit.

„Reméljük, megértettük Szárszó valódi üzenetét: nemcsak tisztelegtünk a nagy elődök emléke előtt, hanem a lelkiismeret parancsának engedve mi is megpróbáltunk szembenézni önmagunkkal, és annak a kornak a fenyegetettségével, amelyben élnünk rendeltetett” – fogalmazott Albert Gábor író a konferencia rendszerváltás utáni újraélesztésekor. E gondolatok mentén csatlakozott a hagyományokhoz és vette át 2017-ben a Reformátusok Szárszói Konferenciájának szervezését a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány.

„Szárszó” öröksége a mai napig a református értelmiség párbeszéde, amely nem pusztán elemzője, de alakítója is a hazai közéletnek. A szervezők szeretnék, hogy alkalomról alkalomra megmaradjon az a pezsgő, vitázó szellem, melynek célja egyházunk és nemzetünk helyzetének előmozdítása. Ennek megvalósításához a szervezők és az önkéntesek már a konferencia kezdete előtt megérkeztek a helyszínre.

„Azért fontos, hogy önkéntesek is segítenek a konferencia lebonyolításában, mert egyházunk szép hagyománya az önkéntesség, amit szolgálatnak is nevezünk. Emellett az önkénteseinknek ez azzal az előnnyel járhat, hogy olyan ismeretekre is szert tehetnek, melyekkel a konvencionális oktatásban nem biztos, hogy találkoznak” – foglalja össze Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány titkárságvezetője.

„A szervezés már hónapokkal ezelőtt elkezdődött, bár szépen haladtunk, mindig voltak váratlan helyzetek, az utolsó pillanatokban is találkozunk kihívásokkal, de ez egy teltházas konferenciánál természetes – mondja Kassai Edina, az RKK munkatársa. – Mindent megtettünk, ami tőlünk telt, bízunk benne, hogy egy jó konferencia elé nézünk és a résztvevők is elégedettek lesznek. Úgy érzem, ez a rendezvény megéri a hosszú előkészületeket, fontos egy olyan fórum, ahol a különböző református generációk találkozhatnak és megismerhetik egymást.”

Tényleg nem érdekli a fiatalokat az egyház? Hogyan vállalhatjuk hitünket a közösségi médiában? Minden demokratikus vagy annak mondott érték összefér a keresztyén értékrenddel? Egyáltalán, összeegyeztethetőek a modern világgal a demokratikus és keresztyén értékek? Idén ezekre a kérdésekre kereshetik a választ a konferencia résztvevői.

A napok közös áhítattal kezdődnek, majd egy nyitóelőadással vagy beszélgetéssel folytatódnak. Utána három különböző, de egy időben zajló kerekasztal-beszélgetés közül választhatnak a résztvevők, ahogy majd ebéd után is. Azonban idén sem maradnak el a már megszokott fakultatív programok, a szervezők egy különleges kiállítással, zenés irodalmi előadással és imasétával is készültnek.

„Azt gondoljuk, hogy egy olyan vitafórum, ahol a keresztyén és ezen belül is a református értékek hatni tudnak a közéletünket meghatározó kérdésekre, minden korban nélkülözhetetlen. Ennek keretet kell találni – ha pedig már volt egy ilyen fórumunk, akkor újra kell éleszteni és aztán ápolni” – vallja Zila Gábor.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Szarvas László