A találkozón – mint a szerkesztőségünkhöz eljutatott zárónyilatkozatban olvasható – testvéri közösségben oszthatták meg tapasztalataikat, tájékoztathatták egymást a küldöttek az országaikban folyó magyar református középiskolai oktatás helyzetéről, eredményeiről, gondjairól.

Egység az oktatásban

„Hálás szívvel adunk számot szellemi és infrastrukturális gyarapodásunkról” – fogalmaz a dokumentum: új református középiskolák kezdték meg szolgálatukat, Kárpát-medence-szerte oktatási intézmények épülnek, újultak meg vagy elkészülnek terveik. Emellett a felvázolt leltár szerint hatékonyan működnek a református oktatási rendszert támogató intézmények és szakmai programok – a Református Pedagógiai Intézet, az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Református Oktatási Stratégia kidolgozása, a református tananyagfejlesztés, az országos tehetséggondozás – és a Kárpát-medencei református óvodafejlesztési program, valamint a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap adománygyűjtése is az oktatási rendszert támogatja.

A 2020-ban esedékes Nemzeti Összetartozás Évére előre tekintve a nyilatkozat megjegyzi, hogy az elmúlt évtizedben a Magyar Református Egyház már az egység számos formáját megvalósította. A szervezeti és egyházalkotmányi egységesülés mellett ilyenek a gazdagodó testvériskolai kapcsolatok, diák- és tanárcserék, a Határtalanul programban megvalósuló kölcsönös látogatások, valamint a „református köznevelés példaértékű Kárpát-medencei rendezvényei”: a Kárpát-medencei tanévnyitó, az általános iskolai és középiskolai találkozók, valamint a közös tanulmányi versenyek. „A Nemzeti Összetartozás Éve arra kötelez minket, hogy ezeket megújuló tartalommal töltsük meg” – hangsúlyozzák.

Kiszámítható keretekre vágynak

A dokumentum szerint a Zsinat által elfogadott Református Oktatási Stratégiában megfogalmazott jövőkép valódi megoldásokra vezethet a református keresztyén identitás megerősítésében, a pedagógiai tartalmi-módszertani megújulásban és az emberi erőforrásokkal való felelős gazdálkodásban. „Feszítő problémaként” említi ugyanakkor a pedagógusok pályakezdését és pályán tartását, Kárpát-medencei szinten pedig szükségesnek tartja a kiszámítható oktatáspolitikai tervezést és kommunikációt. A megoldásra váró kérdések közt nevezi meg egyebek mellett a Nemzeti Alaptanterv tervezetéről és bevezetéséről folytatott szakmai párbeszéd megtorpanását, a kárpátaljai és felvidéki magyar református iskoláknak adott támogatás kapcsán pedig az anyanyelvhasználat erősítését szorgalmazza.

„A református nevelés támaszkodik a szellem alkotó erejére, amelynek fontos feltétele az autonóm személyiség formálása, az értelmiségi lét- és magatartásformák megbecsülése, a pedagógiai innovatív műhelyek működése” – olvasható a Kárpát-medencei magyar református középiskolák huszonnegyedik találkozójának zárónyilatkozatában.

Hatodik alkalommal találkoztak június 28-30. között Debrecenben a Kárpát-medence magyar református általános iskoláinak képviselői. A negyven intézményből érkező százötven küldöttet – igazgatókat, tanárokat, lelkipásztorokat és diákokat, valamint a református tanügyirányítási és pedagógiai szakmai szolgáltató szervezetek munkatársait – a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola látta vendégül. Az elfogadott zárónyilatkozat – hálát adva „évről évre erősödő iskolarendszerünkért" – támogatja egyházunk törekvését, hogy a református intézményrendszer stratégiai fejlesztése „jól meghatározott célrendszer alapján, a demográfiai folyamatok elemzését követően, erős gyülekezeti háttértámogatással" történjék, valamint felhívja a figyelmet „az időtálló keresztyén értékeket közvetítő" nevelés fontosságára.

„Egyetértünk a magyar közoktatás értékalapú megújítását célzó kormányzati törekvésekkel" – fogalmaz a dokumentum. Az aláírók egyúttal várják a hosszú távú fejlesztési terveket, az ezekhez kapcsolódó jogszabályok tervezetét és az új Nemzeti Alaptantervet. Emellett szükségesnek tartják a pedagógusbérek mielőbbi rendezését is, mégpedig „oly módon, hogy azok értéküket megőrizhessék, ne legyen szükség a jövőben újabb és újabb felzárkóztatásokra". A zárónyilatkozat szerint ez elengedhetetlen a szakma fenntartása és megújítása szempontjából, és tovább erősítheti a szakma presztízsét is.

reformatus.hu