Debreceni Református Hittudományi Egyetem

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) az ország egyik legrégebbi oktatási intézménye, amely már 1538 óta fogadja a hallgatókat. A hitéleti és világi szakjain tanulókat a „Közösség, hit, tudás” jelmondat szellemében készítik fel az egyházi és világi szolgálatra. Kustár Zoltán, az egyetem rektora elmondta: létszám alapján a tanító szak a legnépszerűbb az intézményben, ahol évente jellemzően kilencven-száz fős évfolyamok indulnak, a hitéleti képzések között pedig a tizenkét féléves, református teológia mesterszak–lelkész szakirány az, amely a legtöbb hallgatót vonzza. „Az utóbbi években nagyon népszerű lett a vallástanár szaknak az a változata is, amelyet két féléves, rövidített képzésben azoknak kínálunk, akiknek már van lelkészi diplomája” – mondta Kustár Zoltán. A rektor azt is elárulta, hogy ebben a felvételi időszakban bővül a hittudományi egyetem szakkínálata: „Először tudjuk meghirdetni a vallástanár szakot szakpárban. A Debreceni Egyetemmel közös képzésben állapodtunk meg, így szeptembertől nemcsak egyszakos vallástanár szakon lehet nálunk tanulni, hanem a történelem, magyar, német és hon- és népismeret tantárggyal párban. Az intézmény arra számít, hogy így a vallástanárok még könnyebben találhatnak munkát.”

A statisztikák szerint kimagasló a DRHE-n végzett hallgatók foglalkoztatási aránya. A rektor szavai szerint a lelkész és a hitéleti szakoknál tulajdonképpen száz százalék a foglalkoztatási ráta, és a tanítói szakon végzőkről is elmondható, hogy nyolcvan-kilencven százalékuk három hónapon belül el tud helyezkedni. „A hallgatók jellemzően a saját egyházkerületükben találnak munkát” – tette hozzá Kustár Zoltán.

Debrecenben élénk hitélet vár a hallgatókra, az intézmény rendszeres áhítatokkal, év- és hétindító istentiszteletekkel igyekszik megteremteni az alkalmat arra, hogy a fiatalok megélhessék a hitüket. „A hallgatói önkormányzatnak lelkes, odaszánt fiatalokból álló hitéleti albizottsága van, ők is számtalan formáját keresik annak, hogy a hallgatók itt tényleg hívő közösségre találhassanak és erősödhessenek a hitben” – mondta a rektor hangsúlyozva azt is, hogy a hozzájuk jelentkező fiatalokat tanulmányi, szociális és rektori ösztöndíjakkal is segítik, illetve minden hallgatót el tudnak helyezni a kimagasló színvonalú kollégiumban.

Részletek: felveteli.drhe.hu

Sárospataki Református Teológiai Akadémia

A Sárospataki Református Teológiai Akadémián elsősorban hitéleti képzések várják a jelentkezőket, az akadémián a hangsúly a lelkészképzésen van. Füsti-Molnár Szilveszter rektor szerint bár nem ez a legnépszerűbb szak az intézményben, mégis a lelkész szak a nappali képzések „zászlóshajója”. Sárospatakon 1531 óta nevelik protestáns szellemben a diákokat. „A Patakon végzett hallgatók az ország összes megyéjében ott vannak, ahogyan közvetlen határainkon túl is, sőt Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban is végeznek lelkészi szolgálatot” – mondta a rektor. A debreceni hittudományi egyetemhez hasonlóan a Sárospatakon végzett lelkészek elhelyezkedési aránya is közel százszázalékos.

A sárospataki intézmény széles nemzetközi kapcsolatrendszert alakított ki, jelenleg tizenegy protestáns partnerintézmény várja a pataki hallgatókat és az akadémia munkatársait az Erasmus-programon belül, de épp a közelmúltban kötöttek hasonló megállapodást egy dél-koreai egyetemmel is. „Nagy várakozással vagyunk, akár a hallgatói, akár az oktatói mobilitást nézzük. A programnak megvannak az anyagi alapjai, így önköltség nélkül tudjuk benne szerepeltetni mind a hallgatókat, mind az oktatókat” – árulta el Füsti-Molnár Szilveszter. „Ezzel is hozzájárulhatunk az egyházi szolgálatra való felkészüléshez. Nem feltétlenül csak itt, a régióban: szélesebb perspektívák is megnyílhatnak az itt tanulók számára” – tette hozzá. Mindezek mellett Sárospatak is kitágíthatja a partnerintézmények hallgatóinak látókörét, ugyanis a négy féléves teológia mesterképzési szak szeptembertől angol nyelven is felvehető.

A pataki kollégium évszázados falai között persze nem csak hitéleti képzések folynak, több világi szakra is jelentkezhetnek a hallgatók nappali és levelező képzés formájában. Két éve indították el a szociális munka alapképzési szakot közösen a Miskolci Egyetemmel. „Ebben mi világi szakként is vállaltuk azt a keresztyén értékrendet, amelyet a szociális munkában mint az egyik legősibb hivatásban – ha csak Jézusra és tanítványi körére, illetve arra a diakóniai szolgálatra gondolunk, amelyet ők végeztek – képviselni szeretnénk” – mondta a rektor.

Sárospatakon különösen jó soruk van a hallgatóknak, ugyanis az elmúlt évekhez hasonlóan ebben a félévben is jelentősebben emelkedtek az ösztöndíjak az intézményben. A rektor szerint a több lábon álló ösztöndíjrendszernek köszönhetően az elmúlt tíz-tizenöt évben nem fordult elő, hogy egy pataki diáknak anyagi nehézségek miatt kellett volna félbeszakítania a tanulmányait.

Részletek: srta.hu

Pápai Református Teológiai Akadémia

A húsz éve újraindult Pápai Református Teológiai Akadémia (PRTA) elsősorban a Dunántúli Református Egyházkerület lelkipásztor- és katekétaképzését végzi. Németh Tamásné Schédl Tímea rektorihivatal-vezető elmondta, hogy az akadémiai hallgatók kétharmada a teológus–lelkipásztor szakra jár, így ezt tekinthetjük az intézmény legnépszerűbb képzésének. A Pápán végzett hallgatók adják a dunántúli lelkészi kar mintegy negyedét. „Örömmel tapasztaljuk, hogy a nálunk végzett hallgatók szeretettel emlékeznek az Akadémiára, és kialakult bennük a jó értelemben vett pápai szellemiség, pápai öntudat. Ez a szórványhelyzetben is helytálló, missziói lelkületű, gyülekezetcentrikus lelkipásztor öntudata” – tájékoztatott Németh Tamásné Schédl Tímea.

„Intézményünk minden olyan keresztyén ember előtt nyitva áll, aki teológiát, pedagógiát, lelkigondozást, lelki vezetést szeretne tanulni. Ha valaki tanulmányi eredményeivel és lelkiségével bizonyságát adja elhivatottságának, tanulmányai elé nem gördíthetünk akadályt” – nyilatkozta a rektori hivatal vezetője.

A PRTA a Pápai Református Kollégium egyik tagintézménye, ahol minden napot reggeli igehallgatással indítanak, amelyen az oktatók és hallgatók közösen vesznek részt, az új szemeszterek is csendesnappal kezdődnek és istentisztelettel fejeződnek be.

„Az intézmény közvetlen és otthonos légkört nyújt a tanulni vágyó hallgatóknak. Ez nemcsak az adottságainkból következik, hanem célunk is. Hiszen aki emberekkel foglalkozik, Igét hirdet, lelkigondoz, összefogja a gyülekezet közösségét, tehát állandó kapcsolatépítő munkában telik az élete, nem készülhet a szolgálatra rideg és személytelen környezetben. Akadémiánk erőssége ez a közvetlenség és személyesség, amellyel oktató és hallgató, hallgató és hallgató egymáshoz viszonyul” – véli Németh Tamásné Schédl Tímea. Elmondta azt is, hogy a Teológiai Akadémián a tanulmányi eredményektől függően minden egyetemen kiadható ösztöndíjon és a szociális ösztöndíjon kívül számos egyéb díjjal és lehetőséggel teszik érdekeltté a hallgatókat. Ezek közé tartozik a Tudományos Diákkör rektori ösztöndíja, az Erasmus+ ösztöndíj, a Mándi Márton István Alapítvány és a Pápai Református Teológiai Akadémiáért Alapítvány ösztöndíja is.

Részletek: www.prta.hu

Károli Gáspár Református Egyetem

A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) a legnagyobb hazai református felsőoktatási képzőhely, három világi és egy hittudományi karán a diákok hét képzési területen – bölcsészettudományi, gazdasági, hitéleti, jogi, művészeti pedagógus és társadalomtudományi – folytathatják tanulmányaikat.

Az egyetem stratégiai rektorhelyettese, Zsengellér József elmondta, hogy az intézmény legnépszerűbb szakjaira – mint például a KRE Bölcsészettudományi Karán a pszichológia alapképzési szak esetén nappali munkarendben több mint tízszeres, kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szakra több mint hatszoros, szociológia alapképzési szakra három és félszeres a túljelentkezés. „A Hittudományi Karon túljelentkezés ugyan nem volt, de mivel itt szigorú felvételi alkalmassági vizsgát tart a kar, a jelentkezők egyharmadát elutasították” – tette hozzá a rektorhelyettes.

Egy, a közelmúltban megjelent felsőoktatási rangsor szerint az intézmény a tizenkettedik legjobb a rangsorolt negyvenegy magyarországi felsőoktatási intézmény közül. Egy másik felmérés alapján pedig az egyetem Bölcsészettudományi Kara a harmadik legjobb az országban a bölcsészettudomány képzési területi rangsorban a hallgatói kiválóság alapján. Szintén beszédes adat, hogy az Állam- és Jogtudományi Karon jogi képzési területen végzett hallgatók kilencvennégy százaléka felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben talált állást.

A Károli-egyetem két szakkollégiumán felül további öt helyszínen tud lakhatást nyújtani a hallgatóinak, emellett az egyetem kiterjedt ösztöndíjrendszerének köszönhetően akár negyedére csökkenthető a hallgatók önköltségi kiadása. Az egyetemen tizenöt idegen nyelv tanulható, és gyakorlási lehetőség is van, ugyanis az intézménynek harminchat ország százötvenhat egyetemével van partneri kapcsolata.

Részletek: kre.hu/felveteli

„Hallgatóink esküjükben a keresztyén értékek tiszteletben tartását vállalják, e gondolat jegyében minden hallgatónknak bibliaismeret és egyházismeret tárgyat kell hallgatnia, és vizsgáznia is kell belőle” – árulta el a professzor. Tavaly indult el az Egyház és Társadalom Kutatóintézet kereteiben működő Ökogyülekezet Műhely, amely egyedülálló módon a természetvédelem–teremtésvédelem gondolatát is szeretné elmélyíteni a hallgatókban.

„A Hittudományi Karon minden délben a diákok és tanárok áhítatra gyűlnek össze, csütörtökönként pedig professzorok tartják a buzdító igehirdetést, amely lelkesíti az ifjúságot. A többi karon az egyetem önálló lelkésze bibliaórák, istentiszteletek, beszélgetőestek keretében szólítja meg nemcsak a hallgatókat, hanem az oktatókat is” – mondta a Károlin zajló hitéletről Zsengellér József.

Mindent összevetve elmondható, hogy a négy református felsőoktatási intézmény világi és hitéleti szakjain végzett hallgatók jó eséllyel indulnak a munkaerőpiacon. Ebből is látszik, hogy protestáns, keresztyén szellemben nevelt fiatalokra nagy szüksége van a magyar munkaadóknak.

Hegedűs Bence

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2019. január 27-i számában.